Óriási kárt okoz a kalózkodás
Az egész EU-nak óriási gazdasági károkat okoz a szellemi tulajdonjogok bitorlása és a kalózkiadványok növekvő száma az európai piacokon. Az unió külső határain elfogott hamisítványok száma 1998 és 2002 között 800 százalékkal nőtt, és az ehhez kapcsolódó feketepiaci kereskedelem már meghaladja a kétmilliárd eurót. Nemzetközi szervezetek becslései szerint a teljes világkereskedelem 3-9 százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelmi forgalma, ami mintegy 120-370 milliárd eurót jelent éves szinten. Egy 1997-es felmérés szerint a szellemi tulajdonjogok bitorlása mintegy 200 ezer munkahely elvesztésével járt Európában.
A hamis áruk nemcsak az unió gazdaságának okoznak problémákat, hanem a polgárok egészsége és biztonsága is gyakran veszélyben forog. Óriási veszélyforrást jelentenek nemcsak a hamisított élelmiszerek és gyógyszerek, hanem a hamis játékok, autó- sőt repülőalkatrészek is.
A magyar gazdaságnak is hatalmas károkat okoznak a kalózkiadványok terjesztői. A vám- és pénzügyőrség munkatársai az idén már több száz millió forint értékben foglaltak le hamis márkajelzésű ruházati termékeket, pontos statisztikákat azonban az eljárások többéves elhúzódása miatt nehéz mondani - közölte kérdésünkre Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. Hozzátette: egyre több hamis cipő és ruha készül Magyarországon is. Számos, korszerű gépekkel felszerelt címkéző üzemre bukkantak a nyomozók az elmúlt időszakban, így a felderítések mind nagyobb része nem a határokon, hanem a piacokon történik. (A hamis márkajelzések eltüntetése után a lefoglalt ruházati termékeket karitatív célokra ajánlja fel a VPOP.)
A szóvivő hozzátette, az utóbbi időben megszaporodtak a szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó bűncselekmények. Egyre gyakrabban találnak például hologramos címkék nélküli írható CD-ket és DVD-ket. A múlt hét végén 13 ezer ilyen adathordozót foglaltak le a XIV. kerületben. Sipos Jenő nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy a ténylegesen piacra kerülő hamisítványok hány százalékát sikerül a vámosoknak felderíteniük.
A magyar filmipar a becslések szerint mintegy hatmilliárd forint forgalomtól esik el az illegális filmek internetről való letöltése és azok terjesztése miatt (VG, 2004. november 15., 5. oldal). A mintegy nyolcmilliárd forint forgalmat bonyolító magyar zeneiparnak pedig mintegy hárommilliárd forint kárt okoztak tavaly a hamis zenei CD-k készítői - derül ki a Mahasz becsléséből (VG, 2004. augusztus 18., 7. oldal).
Nemcsak a kiadókat éri milliárdos kár, hanem a szerzők is százmilliós nagyságrendű károkat szenvednek a kalózkiadványok miatt - mondta lapunknak Sajó Zsuzsanna, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda osztályvezetője. A hatékonyabb fellépés érdekében újabb hologramos címkét vezetett be az Artisjus. Ez, eltérően a korábbi mahaszos címkétől, az egész hanglemezpiac lefedését célozza meg. Az osztályvezető felhívta a figyelmet, hogy a fizikai hordozókon terjesztett hamisítványoknál sokkal nagyobb gondot okoz az internet lehetőségeivel való visszaélés. A károk mértéke szinte felbecsülhetetlen. A büntető- és a polgári jogi felelősség elsősorban azokat terheli, akik a szerzői jogi oltalomban részesülő zenei és irodalmi teljesítményeket engedély nélkül tesznek fel a világhálóra. A letöltők azonban az Artisjus álláspontja szerint nem vétenek a törvény ellen, ha a hozzáférhetővé tett zeneszámokat szigorúan magáncélra, saját eszközeikkel, kizárólag háztartáson belüli felhasználásra készítik.
Külön vizsgálódást érdemelne az, hogy a jogsértő tartalmak letöltéséért emeltdíjas hívásokkal és SMS-ekkel fizetnek a fogyasztók - mondta Sajó Zsuzsanna. Különösen éles a helyzet a csengőhang-értékesítésnél. A bevételen a telefontársaság és a szolgáltatást nyújtó tartalomszolgáltató megosztozik, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak a profitból többnyire egyáltalán nem részesednek. Hozzátette: szerencsére nem kapcsolódik minden emeltdíjas fizetési módozathoz jogsértő magatartás.
