Szótár

Jegybanki célhierarchia

A jegybankok célrendszerét kétféleképpen is értelmezhetjük. Az egyik, hogy - mivel a korszerű közgazdasági elméletek szerint a monetáris politika legfeljebb rövid távon képes hatni a reálgazdaságra - a központi bankok elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, elérése. Jellemzően a jegybankok csak akkor szolgálhatnak egyéb célokat, ha azok nem ütköznek az árstabilitási céllal. Ilyen alárendelt célok lehetnek például a gazdasági növekedés, az árfolyam-stabilitás, a külső egyensúly fenntartása vagy a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A célhierarchia másik értelmezése, hogy a jegybank az árstabilitásra vonatkozó törekvéseit csak egyéb, az eszköztárához "közelebb eső" célok megvalósításán keresztül érheti el. Éppen ezért a végső célon kívül megkülönböztetünk közbülső és operatív célt is.

Közbülső cél

A gazdaság működésének sajátosságai, illetve az arról alkotott kép alapján a központi bankok kiválasztanak egy olyan gazdasági változót, amely hatékonyan befolyásolható, illetve a változó és az infláció között szoros kapcsolat van. Közbülső célként értelmezhető például a pénzmennyiség növekedési ütemének alakítása vagy az árfolyam, de komplexebb rendszereknél a jegybank inflációs előrejelzése is. Amennyiben a köztes cél jól kommunikálható, az inflációs várakozások is igazodhatnak hozzá, vagyis nominális horgonyként viselkedhet. A közbülső célként kiválasztott változó határozza meg, hogy milyen monetáris politikai rendszert működtet a központi bank.

Operatív cél

Az operatív cél még közvetlenebbül befolyásolható a jegybank alapvető eszközével. Jellemzően az általános kamatszint tekinthető ilyennek, mely (elsősorban rugalmas árfolyamrendszereknél) az árfolyamra és az aggregált keresletre is hat. A központi bankok esetenként operatív célként kineveznek egy pénzpiaci eszközt (például a 3 éves állampapír), melyek hozamalakulását kiemelt figyelemmel kíséri.

A jegybanki eszköz

Az általános kamatszint befolyásolása jellemzően egyetlen jegybanki instrumentumon, az irányadó kamaton keresztül történik. A jegybank egy meghatározott kondíciójú eszközzel korlátlanul rendelkezésre áll a kereskedelmi bankoknak. Fejlett országokban ez jellemzően az egynapos (pl. USA) vagy a kéthetes (pl. GMU) jegybanki hitel, így értelemszerűen ennek kamatszintje lehet irányadó jellegű. Magyarországon a központi bank korlátlanul fogad el kéthetes betétet, vagyis itt ennek hozama tekinthető irányadónak. Fontos megjegyezni, hogy a jegybanki eszköz csak rövid lejáraton köti szorosan a piaci hozamokat, a piaci eszközök futamidejének növekedésével egyre nagyobb szerepet kap a kamatpolitikával kapcsolatos várakozás. (Erről részletesebben lásd cikkeiket a 12. oldalon.)