Tájékozatlan ügyintézők - elveszített járandóságok
Meglehetősen sok panasz érkezik az Egészségügyi és Szociális Minisztériumhoz a különböző ellátások téves megállapítása miatt, ezért egyre fontosabbnak tartják az ügyintézők megfelelő szakmai képzését - írja a Magyar Rádió Online.
Meglehetősen sok panasz érkezik az Egészségügyi és Szociális Minisztérium főosztályvezetőjéhez a különböző ellátások téves megállapítása miatt. Forgó Györgyné azzal kezdte magyarázatát, hogy minden ellátás igénybejelentéshez kötődik. A hivatalok csak a legritkább esetben hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy milyen estben milyen járandóságok illetnek meg valakit. A minisztérium éppen ezért a lehetőségihez mérten megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy az állampolgárokhoz eljusson az őket érintő információ.
Gyakran előfordul olyan is, hogy valaki kér egy ellátást, amit meg is kap, de az nem biztos, hogy ez a számára legmegfelelőbb. Az ápolási díjjal kapcsolatban Forgó Györgyné elmondta, hogy bár több mint tíz éve hatályban van ez a törvény, mégis nap mint nap találkoznak olyan esettel, amikor rosszul állapítják meg az ügyfelet megillető ellátást. Fontos például tudni, hogy a közeli hozzátartozót illeti meg az ápolási díj, ha súlyosan fogyatékos hozzátartozót, vagy 18 év alatti tartós beteg rokont ápol. A tartósan beteg 18 éven felülinek is adható ellátás, ezt az önkormányzatok saját rendeletben szabályozzák. Tévedés gyakran abból adódik, hogy a fogyatékos hozzátartozó esetében is húznak 18 évnél egy korhatárt, ami alatt kell, de felette csak adható. Az összegek megállapításakor is előfordulnak tévedések. Amennyiben kötelező az ápolási díj, akkor annak az összege nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegénél, azaz 23.200 forintnál. Ha a beteg csupán az adható kategóriába tartozik, akkor 2003. január 1.től a járulék nem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum 80 százaléka. Forgó Györgyné és kollégái azonban 2004. májusában olyan esettel is találkoztak, amikor az adható összeget egy régebbi, 2002. december 31.-ig hatályban volt szabályozás alapján számolták ki. Természetesen, ha valaki nincs tisztában a jogszabályokkal, akkor azt sem tudja, hogy kevesebbet kap, mint amennyi valójában neki járna.
Mivel rengeteg olyan eset van, amikor csak évekkel később, teljesen véletlenül derül ki, hogy annak idején egy ügyintéző tévedése miatt esett el valaki a támogatástól, ezért az Egészségügyi és Szociális Minisztérium fontosnak tartja az ügyintézők megfelelő szakmai képzését. Forgó Györgyné azt szokta javasolni a hozzájuk fordulónak, hogy ne csak személyesen vagy telefonon érdeklődjön, hanem írásban is nyújtsa be kérelmét, kérdését. Abban az esetben ugyanis, ha írásban is kéri, de elutasítják, vagy nem kap megfelelő tájékoztatást, ennek a bejelentésnek, kérelemnek már van nyoma, így visszakereshető, korrigálható és adott esetben visszamenőleg is rendezhető egy esetleges tévedés.
Gyakran sajnos a véletlenen múlik, hogy valaki megkapja-e azt a segítséget, azt az ellátást, amely egyébként jogosan megilleti őt, mivel az emberek nagyrésze nem tudja, hogy valójában milyen ellátást szeretne igénybe venni. Elképzelhető, hogy mégis gondol valamire, de az ügyintéző azt mondja, hogy erre nem jogosult, részéről ezzel le is zárva a beszélgetést. Forgó Györgyné pedig úgy gondolja, egy ügyintézőnek kötelessége megnézni, hogy hátha egy másféle ellátásra jogosult lenne a beteg vagy fogyatékos személy.
Akiben esetleg kétség merül fel, vagy szeretné megerősíttetni azt, hogy az ő ügyében jól döntöttek-e, azok nyugodtan fordulhatnak a minisztériumhoz, mert az ott dolgozók mindenkinek válaszolnak. A főosztályvezető asszony még egyszer hangsúlyozta, a legcélszerűbb írásban megfogalmazni a kérdést, mert akkor a szintén írásban kapott választ be is tudják mutatni például az önkormányzatban, így könnyebben érvényesíthető a kérés.
A levélcím: Forgó Györgyné, 1054. Budapest, Akadémia utca 3. Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, Tájékoztatási főosztálya. (MR)
