Teljesülhetnek az inflációs célok

A drágulás mérséklődő üteme és a befektetői környezet kedvező alakulása lehetőséget teremt a kamatszint csökkentésére - ezzel indokolta Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács tegnapi döntését, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank 50 bázispontos kamatcsökkentéssel, 10 százalékosra változtatja az irányadónak minősülő kéthetes betéti kamatszintjét. A döntést illetően "nagy volt az egyetértés" - mondta Járai Zsigmond. Egyben hozzátette, hogy a monetáris tanács tagjai azért nem döntöttek (a merészebb piaci elemzők által egyébként várt) nagyobb mérséklés mellett, mert az egyensúlyi helyzetben megfigyelhető bizonytalanságot figyelembe véve el kívánták kerülni, hogy a piacnak a túlzott monetáris lazításra utaló jelzést küldjenek.

Jövő év decemberében 4,4 százalékos lehet az infláció, ami a négyszázalékos cél (š1 százalékpontos toleranciasávval) teljesülését jelenti - áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, tegnap Budapesten ismertetett inflációs jelentésében. A kiadvány egyebek között rámutat, hogy az infláció utóbbi időben megfigyelhető csökkenésében jelentős szerepet játszottak bizonyos tartósnak tekinthető tényezők. Ezek közül példaként említi a jelentés a várakozások mérséklődését, a bérköltség dinamikájának süllyedését, továbbá az erős és stabil árfolyamot.

A Magyar Nemzeti Bank a következő két esztendőben csak nagyon lassú javulással számol a külső és belső egyensúly terén, ám ezzel párhuzamosan a dezinfláció folytatódását várja 2006-ban is.

A piaci előrejelzések zömével ellentétes prognózist tett közzé a jegybank a GDP-bővülést illetően: az idei négy százalék után a következő két évben kissé lassul a gazdaság, ami összhangban áll azzal a ténnyel, hogy Magyarország hosszú távú növekedési üteme 3,5 százalék körüli lehet - hangsúlyozzák a jegybank szakértői.

A költségvetés az idén alapesetben 5,6 százalékos GDP-arányos (ESA módszertan szerinti) hiánnyal zárhat. Ezen pedig az általános forgalmi adó visszaigénylésének 2005 márciusáig történő halasztásával mintegy 0,4 százalékpontot lehet faragni. Ebben az esetben ez a tétel a 2005-ös költségvetést terheli majd. A 2005. évi büdzsé ettől függetlenül is két év után keresletbővítő jellegű lesz, amennyiben figyelembe vesszük a PPP-programok közgazdasági hatását is.

A monetáris tanács tagjai úgy vélik, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentésében kulcsszerep hárul a költségvetési politikára. A konvergenciaprogramban kijelölt pályán való haladás, a kereslet szűkítése lenne kívánatos, ám ezt az eddigi kormányzati tervek nem biztosítják, további intézkedésekre van szükség. (MI)