Több mint tízezer gazdálkodó számíthat arra, hogy az adóhivatal tételes vizsgálat alá veti adóbevallását. Sokan akár hónapokat is várhatnak a visszaigényelt áfájukra - tudta meg a Világgazdaság. Az MKIK máris jelezte: az intézkedés finanszírozási gondot okoz a vállalkozásoknak.

A második negyedévi vizsgálatok kedvezőtlen tapasztalatai miatt született a pénzügyminiszteri döntés az uniós kereskedelmet folytatók és forgalmi adót visszaigénylők bevallásainak szigorú, teljes körű ellenőrzésére. A 8300 érintett közül 4200-nál találtak kisebb-nagyobb eltéréseket a bevallás adatai és az EU-ból visszaérkező kontrollinformációk között. Egynegyedük esetében az eltérés 10 ezer forint alatti volt, 2900-nál viszont a különbség meghaladta a százezer forintot. Az eltérésekre nincs egyértelmű magyarázat - mondta lapunknak Lovas György, az APEH szóvivője. Gyakori volt a hibás kerekítés, a téves sorba írt adat, ám okként lehet említeni az eladó és a vevő eltérő árfolyamszámításait is. Az esetek egy részében vélelmezhető volt a szándékosság - tette hozzá -; sokan úgy gondolhatták, hogy az önbevallásos rendszer egyúttal kiskaput jelenthet az áfafizetés elkerülésére.

Lovas György szerint az év végéig még 10-14 ezer bevallás ellenőrzése vár a revizorokra, akik bár feszített tempóban végzik a munkájukat, nem lesznek képesek a törvényben meghatározott 30, illetve 45 napon belül befejezni egy-egy vizsgálódást. A teljes képhez ugyanis szükség van a 3. negyedévről beérkező uniós kontrolladatokra is, ezekre viszont december végéig várni kell.

Az elcsúszó visszautalások után természetesen késedelmi kamatot fizet az APEH - mondta a szóvivő, ám ennek nagyságát egyelőre becsülni sem lehet. Kiszámítása hasonló a késedelmi pótlékéhoz, azaz minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része. Ugyancsak nem lehet felmérni azt sem, hogy mekkora az a pénzösszeg, amit késve kapnak meg a gazdálkodók - jelezte a szóvivő.

A visszatartott áfa összege - lapunk becslése szerint - eléri a százmilliárd forintot, tehát ekkora "többlet" keletkezik az idei büdzsében.

Jogos és indokolt, hogy a PM szigorúan ellenőrizteti az áfa-visszaigényléseket, hiszen a jelentős forgalmiadó-hiány veszélyezteti a tárca prognózisában szereplő (pénzforgalmi szemlélet szerinti) 1335 milliárd forintos költségvetési deficitcél teljesülését - értékelte a helyzetet Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte egyelőre csak találgatni lehet, hogy ténylegesen mi az oka az áfaelmaradásnak, ugyanis a fogyasztási és az inflációs adatok nem támasztják alá a jelenséget. Hétszázalékos idei átlagos inflációval és 3 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolva, valamint a 100-150 milliárdos kihatású áfakulcsváltozást, továbbá a csatlakozás miatti 220 milliárdos áfakiesést bekalkulálva az elemző szerint 1680 milliárdos áfabevételnek kellene az idén bejönnie. Ezzel szemben most úgy néz ki, hogy 1610 milliárdra számíthat a költségvetés. Ezt a 70 milliárdos különbséget nem lehet makrogazdasági logikával megmagyarázni - szögezte le a szakember. Az elmaradás egy része ugyan indokolható az uniós csatlakozás miatti "rendszerbeli" hibákkal, mert a korábban taggá váló országoknál is tapasztaltak a GDP 0,1-0,2 százalékának megfelelő áfakiesést. Ez nálunk 20-40 milliárd forintot jelent. De még mindig kérdéses marad 30-50 milliárd. Elképzelhető, hogy a megélénkült határ menti forgalom is közrejátszik a hiányban, ám lehet, hogy máshol kell keresni a magyarázatot. Éppen az okok kiderítését szolgálják a tételes adórevíziók - tette hozzá.

Az uniós csatlakozás utáni első néhány hónapról adott áfabevallások hibáit részben megmagyarázza, hogy akkor tanulták a vállalkozók az új rendszert - mondta lapunknak Zara László, az adótanácsadók országos egyesületének elnöke. Ezeknek a tévedéseknek azonban nincs kihatásuk az áfa összegére - tette hozzá. Az EU-s kontrolladatok és a bevallások közötti esetenkénti eltéréseket szerinte is okozhatja az árfolyamszámítások különbözősége, de ez a hibaforrás a későbbiekben is kiküszöbölhetetlen lesz. Kizártnak tartja ugyanakkor Zara László, hogy a nagy összegű áfahiány szándékossággal, csalással lenne magyarázható. Az elhúzódó, tételes revízióknak a legfőbb célja az, hogy az APEH-nek ne kelljen a harmadik negyedévi áfát az idén visszautalnia az uniós kereskedést folytató gazdálkodóknak - vélekedett. (BJA)