Újabb osztrák nyugdíjreform
Már a negyedik nagyszabású nyugdíjreformba vág bele 1997 óta az osztrák kormány a parlament tegnapi ülésén heves vita tárgyává vált elképzeléseivel. Az elképzelések lényege a Die Presse szerint az, hogy a különböző nyugdíjjogosultságok rendszerét egységesítik, s minden biztosított részére egyéni számlát nyit a saját nyugdíjintézete - ennek dacára a majdani nyugdíja nem kizárólag korábbi befizetésein fog alapulni, hanem részben az állam által meghatározott átalányösszegeken. Az új törvény mindazonáltal háttérbe szorítja a szociálpolitikai megfontolások szerepét a nyugdíjszámításban, és szorosabb kapcsolatot teremt a befizetett járulékok és a kifizetett nyugdíjak között.
Az új, egyéni nyugdíjszámlákon alapuló rendszer csak a pályakezdőkre lesz érvényes. Aki 2005 elején 50 évesnél idősebb, az a jelenlegi rendszerben marad, aki fiatalabb, de már lerótt járulékot, a jövő év elejétől kettős rendszer szerint fizet, s miközben az eddig szerzett igénye érvényes, 2005-től már az új rendszer szerint számítják a növekedést, és amikor nyugdíjba megy, a kettőt összeadják. Aki 2005-ben eléri a 65 évet, és 45 éven át fizetett, az élete során szerzett jövedelem 80 százalékát kapja nyugdíjként. Az átmeneti szakasz 2048-ig tart - írja a Neue Zürcher Zeitung.
Az új rendszerrel azonban nem teljesült az a remény, hogy a reform nem csökkentheti szélesebb rétegek várható nyugdíját. Bírálók szerint az új rendszer például a 2014-2016-ban nyugdíjba menőktől 20 százalékot venne el.
A költségvetésnek a GDP 2,7 százalékával kell kiegészítenie a munkások, alkalmazottak, vállalkozók és mezőgazdasági termelők járulékait 2005-ben. Ez az arány 2010-re 2,3-re csökken, de demográfiai okok miatt 2035-re 4 százalékra is nőhet. A magánalkalmazottak járulékát 2005-ben 8,1 milliárd euróval kell kiegészíteni, ehhez adódik még az állami alkalmazottaknak és a volt monopóliumok nyugdíjasainak 7 milliárdja, továbbá a tanítók, vasutasok, postások 7 milliárdja.
