Versenyegyenlőség magyaroknak
Ténylegesen beindulhat a kötött segélyhitelezés. Forrásának alapját a sok évvel ezelőtt - a délkelet-európai újjáépítésben való magyar részvételt ösztönző - elkülönített százmillió eurós keret adta. Ma születik meg az első nemzetközi szerződés: Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Ljerka Marity bosnyák pénzügyminiszter egy 15 millió euró értékű segélyhitelről szóló kormányközi megállapodást ír alá Budapesten. Ez két projekt megvalósítását teszi lehetővé: Tuzlában és Brckóban létesít a Zenon Systems Kft. víztisztító berendezést, amelyek e két város egészséges ivóvízellátását biztosítják.
A kötött segélyhitelezési konstrukciót az idén indította be Magyarország 277,5 millió forintos kerettel. Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a konstrukció nagy előnye, hogy tenderen kívüli megrendeléshez juttatja a magyar cégeket. A hazai - projektexporttal foglalkozó - vállalkozások sokszor panaszolták, hogy megrendelésektől estek el külföldön, mert versenytársaik a kötött segélyhitelezési konstrukció feltételei között vitték el az üzletet. A kötött exportsegélyezés az exportőr vállalat versenyképességét javítja: a kamat-, illetve biztosítási díj kedvezményessé tételével, a hosszú (12-20 éves) futamidővel és türelmi időszakkal (legalább három év). Nem szólva arról, hogy a projektek kikerülnek a tendereztetés hatálya alól. Két alapvető feltétele: a normális piaci kondíciókhoz képest minimum 35 százalékos (maximum nincs megadva) kedvezményezettségi preferenciális elemet kell tartalmaznia a szerződésnek, s egyben bizonyítani kell, hogy normális kereskedelmi feltételekkel a projekt nem lenne kivitelezhető. Az elmúlt tíz évben az OECD országai összesen 6742 ilyen projektet hoztak tető alá, 123 milliárd dollár értékben.
A kötött segélyhitelezésben a többmillióstól akár több tíz millió dollár értékig terjedő projekt mögé forrásokkal is odaáll az állam, amely támogatását a befogadó országnak ehhez nyújtott hitelhez adja. Elsőként a két ország illetékes minisztériuma köt pénzügyi megállapodást, megszületik a projektről a szerződés a magyar vállalat és a befogadó között, majd az Eximbank Rt. ottani partnerével köti meg a kamattámogatást már tartalmazó megállapodást, illetve a Mehib Rt. a biztosítást. Szükség van az OECD illetékes bizottságának jóváhagyására is, amely megvizsgálja, az adott projekt minden szempontból megfelel-e az előírásoknak. A boszniai minden feltételnek eleget tett.
Magyarország további projekteket szeretne a konstrukcióban, amelyeket olyan országokban valósíthat meg, ahol az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 2900 dollárt - mondta Major.
