Veszíthet vonzerejéből München
A hagyományos városképhez ragaszkodó lakossági csoportok képviselői rámutatnak, hogy a bajor metropolisban már évek óta csökkennek az irodaépületek bérleti díjai, miközben meredeken emelkedik a kereskedelmi ingatlanok kiadatlan alapterülete.
A népszavazást egy 126 méter magas toronyház terve kapcsán tartották, amelynek eredményeként adódott az, hogy a jövőben nem lehet 99 méternél magasabb épületet emelni. A magassági határ megszabásánál a város jelképét, a kéttornyú Frauenkirchét vették alapul. A szavazásra jogosultak mindössze 21,9 százalékának részvételével elért, harmatgyenge, 50,8 százalékos többség akarata vállalatok sorát kényszeríti a várostól távolabbra lévő telephelyekre, vagy Németország más körzetébe, esetleg egyenesen külföldre. A tiltó kampányt vezető Georg Kronawitter korábbi polgármestert egy ingatlanbefektető egyenesen demagógnak nevezte, aki akciójával a "provincialitásba bombázta vissza a várost". Az "igen" mellett egyébként a pártpolitikai spektrum egészére kiterjedő - a szociáldemokratákat, a CSU-t, a szabad demokratákat és a zöldeket egyaránt felölelő - koalíció alakult ki. A Süddeutsche Zeitung kiadója vasárnapig azt tervezte, hogy a városban szétszórtan tevékenykedő munkatársait egy 145 méteres toronyépületbe telepíti, ezért most fontolóra veszi a városból való elköltözést. A Siemens a meglévő telephelyén szándékozott két magas épületet felhúzni, amitől most el kell állnia. A DAX-tőzsdeindexben lévő 30 cég közül hétnek van a székhelye Münchenben, ami önmagában is jelzi a toronyházak iránti potenciális igényt. A népszavazáson kimondott tilalom jogilag ugyan csak egy évig érvényes, a város vezetése azonban 4-5 évig nem kívánja ismét napirendre tűzni a kérdést.
A tilalom közvetlen gazdasági hatásait illető pesszimista nyilatkozatokkal szemben a Handelsblatt rámutat, hogy München az ország egyik legsikeresebb körzetének számít, ahol a munkanélküliség párját ritkítóan alacsony.
