Visszafogott költségvetés
A költségvetés tervezetének ismeretében úgy látom, a 2005-ös év sem ígérkezik könnyűnek a hazai települések számára. Ám egészen más nehézségekkel kell szembenézniük azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a nagyobb intézményfenntartók körébe tartoznak, és más típusúakkal azoknak, amelyeket ilyen kötelezettségek kevésbé terhelnek.
Várhatóan komoly gondot jelent majd sok településen, hogy a hatszázalékos kötelező közalkalmazotti béremelés fedezete nem áll teljes mértékben rendelkezésükre. A központi költségvetés 4,5 százalékot finanszírozna, másfél százalékot pedig a településeknek kellene kigazdálkodniuk. A köztisztviselők bérfejlesztéséhez egyáltalán nem tervez állami hozzájárulást a jövő évi büdzsé. Ugyancsak a sok intézményt fenntartó, de jelentősebb saját bevétellel nem rendelkező városoknak okoz gondot, hogy az ágazati és szakmai jogszabályok olyan követelményeket támasztanak - például a létszámok vagy a tárgyi minimumfeltételek vonatkozásában -, amelyek végrehajtására sem a központi költségvetési támogatás, sem a saját források nem nyújtanak fedezetet.
Az intézményfenntartás okozta nehézségeken részben segíthetnek a többcélú kistérségi társulások, mivel a feladatok közös megszervezésével és elvégzésével a rendelkezésre álló központi források is ésszerűbben hasznosulhatnak. Jászberény egy olyan kistérségi társulás része, amelyben 18 település vesz részt. Most folyik a szakértői szintű egyeztetés, hogy a társulásba milyen feladatokat delegáljunk. Az elképzelések szerint elsőként az oktatással kapcsolatos feladatok közös ellátása kerülne a rendszerbe, ám az még kérdéses, hogy a finanszírozás és az intézményfenntartás milyen struktúrában valósulhat meg. A társulásban történő feladatellátás az első időben mindenképpen kiadásokkal jár, ám két-három éven belül már jelentős megtakarítások érhetők el. Emellett az érintett intézmények szakmai színvonalának - erre a nyugat-európai példák bizonyságul szolgálnak - komoly megerősödésére lehet számítani. Az oktatásban mintegy 10 százalékkal csökkenthető az ágazat támogatási igénye, ez a Jászberényt magában foglaló többcélú kistérségi társulás esetében mintegy 30-40 millió forintos megtakarítást eredményezhet évente.
Nehéz helyzetbe hozhatja az önkormányzatokat, hogy - a költségvetési törvényjavaslat szerint - rájuk is vonatkozik a kötelező céltartalékképzés. Ennek következtében a települések a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó 10 százaléka helyett 8,2 százalékot kapnának meg, a többit zárolnák. Ha év végén a zárolt összeget fel is szabadítják, ezzel a pénzzel nem tudnak tervezni a képviselő-testületek. Pedig a helyben maradó, szabadon felhasználható szja alapvető eleme az önkormányzati gazdálkodásnak, mert ez az egyik forrás azon feladatok ellátásánál, amelyekre a központi költségvetés nem, vagy nem teljes egészében biztosít fedezetet. A tervezett intézkedés révén Jászberény mintegy 60-70 millió forinttól eshet el a jövő évben.
Ellehetetleníti az önkormányzatokat, ha az ideihez képest több normatíva is csökkenne jövőre. A települési igazgatási és kommunális feladatokra például a lakosonkénti 1607 helyett 1107 forint járna. Ebből finanszírozhatók azok a feladatok, amelyek ellátása kötelező az önkormányza-tok számára, de ehhez nem kapnak más normatívát. Az önkormányzatok többségének nincs elegendő saját forrása ahhoz, hogy abból fedezze a kieső összeget. Ismét nem tervezi a központi költségvetés a dologi kiadásokra fordítható támogatás növelését. Az önkormányzatok nominálértékben ugyanazt az összeget kapják évek óta, amelynek reálértéke egyre csökken, miközben a költségek - elsősorban az energiaárak - folyamatosan az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. A jövő évi költségvetési törvénytervezet alapján úgy tűnik, a működési kiadások költségeinek kigazdálkodása ismét nehézséget jelent majd sok önkormányzatnak, s így a fejlesztésekre sem marad elegendő forrás.
