a Gazdasági és monetáris unió

Az utóbbi hetekben a szakmai közvéleményt érdeklő egyik fontos kérdés volt, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált államháztartási adatok ügyében a pénzügyi tárca Brüsszelben kifejtett erőfeszítéseit siker koronázza-e. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a hónap elején bejelentette, hogy az Eurostat, az EU statisztikai hivatala engedélyezte, december 1-jétől Magyarország - Svéd- és Lengyelországhoz hasonlóan - ezeket az összegeket államháztartási bevételként könyvelje el. Ezáltal az éves költségvetési deficit jelentősen, 0,8-1 százalékponttal csökkenne az eddig használt metodikával készült számokhoz képest, azaz látszólag könnyebben lehetne teljesíteni az euróátvétel feltételéül szabott maastrichti kritériumokat (VG, 2004. november 18.).

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel módosított államháztartási egyenleg közlésének engedélyezése azonban csak látszólag jelent könnyítést az euróövezethez való 2010-re tervezett csatlakozás feltételeinek teljesítését illetően. Ugyan a konvergenciaprogram szerint az új metodika segítségével egy évvel korábban, már 2007-ben sikerülne a 3 százalékos deficitkritériumnak való megfelelés, de az engedély értelmében a 2007-re vonatkozó hiányszámot ismét a régi módszertan alapján kell publikálni.

A folyamat kezdetének érdemi része korábbra datálódik. Az Eurostat ez év márciusi állásfoglalása értelmében a lengyelek és a svédek a magánnyugdíjpénztárakat már eddig is a kormányzati szektor részének tekintették, és a befizetésekkel korrigálták az államháztartási egyenleget. Akkor az EU statisztikai hivatala világosan úgy fogalmazott, hogy ezt a gyakorlatot csak egy átmeneti időszakban, 2007. márciusáig folytathatják, azaz a 2006-ra vonatkozó deficitadatok közlésekor a magánnyugdíjpénztárak szaldója már nem szerepelhet az államháztartási egyenlegben.

Hazánk az utóbbi hónapokban Brüsszelben erőteljesen lobbizott a mellett, hogy ezt a korrekciót - a tagállamok helyzetének jobb összevetése érdekében - a nyugdíjreformon átesett országoknak engedélyezzék. A sikert előrevetítette, hogy egyre több nagyobb állam sorakozott fel emellett az igény mellett: Nagy-Britannia már régóta hasonló álláspontot képviselt, Olasz- és Franciaország is támogatta a kezdeményezést.

Az Eurostat a korábbi döntésével konzisztensen Magyarországnak is 2007 márciusáig adott könnyítést, s azt még nem tudni, hogy az átmeneti időszak után is jóváhagyják-e a kérdéses metodika alkalmazását. A levélben a korrekció feltételéül szabták az uniós statisztikusok, hogy - az eddig a pénzügyi szektor részének tekintett - magánnyugdíjpénztárakat át kell sorolni a kormányzati szektorba. (Mivel a levél nem fogalmazott elég világosan, kezdetben az is kérdéses volt, hogy az Eurostat mindenkinek, vagy csupán azoknak a tagállamoknak engedélyezi az új módszertan alkalmazását, akik eddig is az államháztartáson belül számolták el a magán-nyugdíjpénztári tranzakciókat. Végül kiderült, az új módszertan mindenképpen használható, de ezentúl azt következetesen kell alkalmazni más statisztikák esetében is.)

A PM a 2008-ig szóló frissített konvergenciaprogramban már a korrigált adatokat szerepelteti a visszasorolás menetrendjéről, a statisztikák visszamenőleges újraszámolásáról a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank most folytat tárgyalásokat az Eurostattal. Az adatok újraszabása a GDP-t nem érinti, viszont az államháztartási és az államadósságra vonatkozó számokat újra kell számolni, míg az MNB-nek a pénzügyi számlákat kell korrigálnia.

Habár a pénzügyi tárca illetékesei váltig azt hangoztatják, az átmeneti könnyítés hatására nem lehet lazább a költségvetési gazdálkodás, azonban a döntés a politikusok kezében van - figyelmeztetnek az elemzők, akik arra gyanakodnak, hogy az új módszertan további lazítások ürügyéül szolgálhat.