Adományok érzelmi alapon
Az elmúlt 10 évben majd háromszorosára nőtt Magyarországon a vállalati adományok összege. 1994-ben 11,5 milliárd forintot költöttek jótékonyságra a cégek, tavaly már több mint 31 milliárdot. A hazai vállalatok közel kétharmada adományozónak vallja magát, egyötödük nem nyújt támogatást nonprofit szervezetnek vagy intézménynek, bár nem zárkózik el az adakozástól - derül ki a Nonprofit Kutatócsoport által készített kutatásból.
Az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek támogatási kedve a legnagyobb, közel 78 százalékuk költ jótékonysági célokra. A tulajdonosi szerkezetet vizsgálva a belföldi tulajdonú, területi szempontból pedig a nyugat-magyarországi vállalatok körében a legnagyobb a civil szféra iránti felelősségvállalás. A külföldi tulajdonú cégek közül kevesen adakoznak, ha mégis, az adományok átlagos összege meghaladja a négymilliót.
A legkedveltebb támogatási területek, az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kutatás, de a sportra is áldoznak a cégek. Több mint 11 milliárd forinttal segítették a vállalkozások tavaly az egészségügyi ellátást, ezzel szemben a második legkedveltebb jótékonykodási terület még a felét sem kapta ennek.
Természetbeni támogatást leginkább az oktatás, kutatás területén működő civil szervezeteknek, intézményeknek adtak a cégek. E formában az egészségügy az ötödik helyre szorult.
A Nonprofit Kutatócsoport elemzése szerint a 2003-ban nem adományozó vállalatok több mint fele a későbbiekben szívesen támogatna nonprofit szervezetet. Több mint 40 százalékuk a gyerekek (ezen belül valamelyest nagyobb arányban a beteg gyerekek) támogatását tekintette olyan célnak, amelyért anyagi áldozatokra is hajlandó volna. A ma még nem adományozó vállalatok mintegy egyötöde pedig meg tudott nevezni olyan nonprofit szervezetet, amelyet szívesen segítene. Sokan említették a nagynevű gyermekintézmények és kórházak alapítványait, a konkrét betegségek gyógyítását célzó nonprofit szervezeteket, valamint a Vöröskeresztet, a Máltai Szeretetszolgálatot és az SOS Gyermekfalut. Ám számos kisebb, nyilvánvalóan a vállalat székhelytelepüléséhez kötődő egyesület és alapítvány neve is felmerült.
A vállalatok adományozási szokásához nem társulnak racionális megfontolások - állítja a kutatás. A konkrét célokkal való azonosulás, a kedvezményezett szervezet szolgáltatásainak igénybevétele vagy a jótékonysági tevékenységnek a cég profiljához illő megválasztása csak elvétve fordult elő az adományozás indoklásában. A vállalatok többsége szolidaritásból és részvétből ad, az érzelmi okokat a kutatásban részt vevők közel fele említette. Valószínűleg ez is oka annak, hogy karácsony környékén megnő az adakozók száma - mondta lapunknak Kuti Éva, a kutatás készítője. A szakértő úgy látja, a támogatók bőkezűsége azért is feltűnőbb ilyenkor, mert sokkal többen kérnek anyagi segítséget, mint év közben. A szezonális jótékonykodást az is erősíti, hogy az év utolsó hónapjaiban derül ki, egyáltalán költhet-e a cég, s ha igen, mennyit.
A támogatott szervezetek rászorultságát, a vészhelyzetek (így iskolabezárás) elhárításának szándékát az interjúalanyok egyötöde említette. Hasonló arányban szerepelt a támogatás indokaként az, hogy a döntéshozónak egyszerűen megtetszett a civil szervezet tevékenysége vagy valamelyik programja, rendezvénye.
