Az ingatlanárak és a gazdasági teljesítmény
Békés megyében az ingatlanárak erősen korrelálnak a városok és a környezetükhöz tartozó térségek gazdasági teljesítményével és a foglalkoztatással. Ennek megfelelően a megyeszékhely, Békéscsaba vezeti az árak szerinti rangsort, hiszen a megyén belül itt lehet a legnagyobb eséllyel elhelyezkedni, és itt vehető igénybe a legszélesebb körű szolgáltatás; a gazdaság húzóereje a szolgáltatási szféra.
A második legdrágább város Gyula, ahol az árakat az utóbbi években felfelé nyomta a gyógy- és történelmi turizmussal összefüggő beruházások növekedése. A történelmi városközpontban, a Várfürdő és a gyulai vár környékén található új építésű lakások négyzetméterenkénti ára meghaladja a békéscsabai belvárosi árakat is. Általában 250 ezer forint felett találnak vevőre a lakások. Orosházán és Szarvason 10-15 százalékkal olcsóbbak az új lakások. Itt az árak 190-200 ezer forint között mozognak négyzetméterenként. Ezek még mindig magasak, ami összefüggésben van azzal, hogy a hazai és a külföldi gazdasági szereplők stabil foglalkoztatók, s a kiszámítható jövedelemmel rendelkező lakosság meghatározó része megvalósíthatja a minőségi lakáscsere tervét. Az előzőeknél öt-tíz százalékkal alacsonyabb árak jellemzik a Békéscsaba mellett található két kisvárost, Békést és Mezőberényt, ahol a munkaképes lakosság jelentős része Békéscsabára jár át dolgozni. Az elmaradott térségek kisvárosaiban a legalacsonyabbak a négyzetméterenkénti árak. Békéscsabához és Gyulához képest 60-65 százalékon lehet jó minőségű lakáshoz jutni például Battonyán és Sarkadon.
A falvakban alacsony az ingatlanforgalom. Érdemi mozgás csak a prosperáló kisvárosok 10-15 kilométeres körzetében tapasztalható. A komfortos, kertes családi házak négyzetméterenként 100-120 ezer forintért találnak vevőre. A határ menti, perifériás térségekben áll az ingatlanpiac. A szomszédos Románia településein élők vásárolnak itt házakat. Általában az olcsóbb árfekvésűeket keresik, és értékes ingatlanokra csak nyomott árakon van kereslet.
