Az Mnb kutatóműhelyéből
A jegybank egy friss, a piacvezető bankok kérdőíves felmérésén alapuló tanulmányában azt vizsgálta, hogy az utóbbi időben megfigyelhető folyamatos állománynövekedés jelent-e olyan mértékű kockázatot, mely a pénzügyi stabilitást veszélyezteti.
A fogyasztási hitelek fellendülésének pénzügyi stabilitást érintő hatásait érdemes kockázattípusonként külön értékelni. A fogyasztási hitelezés szempontjából legjelentősebb hitelkockázat mértéke elsősorban az ügyfelek fizetőképességétől és -készségétől függ, de a szabad felhasználású jelzáloghitelek és gépjárműhitelek esetében ezen felül a fedezeti portfólió értékének várható alakulása is befolyásoló tényező.
A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya többek között megállapítja: az adósok fizetőképességét nagyban befolyásolják a hazai pénzügyi kultúra hiányosságai. Emiatt az ügyfelek egy része nem képes helyesen megítélni a saját jövedelmi helyzetéhez igazodó teherviselő képességét, és nincs elégséges ismerete az egyes pénzügyi termékekről. Ez látszólag az ügyfél kockázata, ám nyilvánvaló, hogy a tömeges nemfizetés a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására is kihat. Ugyanez a helyzet a devizahiteleknél fellépő kamat- és árfolyamkockázattal is: bár ez az ügyfelet terheli, ám ezen keresztül a bankrendszerre is jelenthet veszélyt. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a bankok a megszerezhető információk korlátozottsága miatt nehezen tudják megbecsülni az ügyfél nemfizetésének valószínűségét. Az MNB szakértői kiemelik: a gépjármű-finanszírozás piacán az erősödő verseny hatására a finanszírozók kitolták kockázatviselési hajlandóságuk határait. Ennek hatása végső soron a hazai piacvezető bankoknál csapódhat le, amelyek a hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások tulajdonosai és szinte kizárólagos finanszírozói.
A jegybank szerint a fogyasztási hitelezéssel kapcsolatos kamat-, árfolyam- és likviditási kockázat összességében alacsony mértékűnek ítélhető.
A működési kockázat mértékét a hitelezési kockázatnál jóval alacsonyabbra teszik a jegybankban. A működési kockázatok közé tartoznak például a szervezeti összefonódások, egyszemélyi döntések, hitelkérelemmel kapcsolatos ügyfélcsalások, a scoring rendszerek hiányosságai és a hitelkártyával elkövetett visszaélések.
A jövedelmezőségi vizsgálatból kiderül, hogy a bankok által kínált fogyasztási és a gépjárműhitelek árazási gyakorlata jelentősen különbözik. A bankok által nyújtott fogyasztási hiteltermékek esetén a 2003. évre vonatkozó 11,7 százalékos kamatmarzs nemzetközi összehasonlításban is igen magasnak számít. Az árazási kondíciók alakulását az egyes részpiacokon kialakult verseny és a bankok versenypozíciója határozza meg, de emellett olyan egyéb tényezők is közrejátszanak, mint a magas működési költségek, a bankok relatíve kevésbé hatékony működése, a kamatkockázati felár és a termékkockázatosság.
A gépjárműhiteleknél jóval alacsonyabb a kamatmarzs. Ezt elvileg indokolhatná a fedezet mellett történő hitelezés, ugyanakkor több tényező következtében (a finanszírozók kockázatvállalási hajlandóságának emelkedése, fedezeti arány mérséklődése, az árverseny miatt csökkenő ügyleti kamatok) a jelenlegi kamatmarzs kisebb mértékben képes fedezni a gépjármű-finanszírozók ténylegesen vállalt kockázatait.
(Czinege-Dávid-Szalay: A fogyasztási hitelezés tendenciái, kapcsolódó kockázatok és azok kezelése magyarországi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások gyakorlatában.) Megjelent a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című MNB-kiadvány novemberi számában.
