Bank veszi meg a pécsi "magasházat"

A tulajdonos pécsi önkormányzat a napokban bruttó félmilliárd forintért értékesítette a másfél évtizede üresen álló "magasházat", amely várhatóan 2006 végétől egyetemi célokat szolgál - közölte pénteken újságírókkal a baranyai megyeszékhely polgármestere.

"Az ingatlant egy bank vásárolta meg, amely szakmai befektetővel szerződik a város elképzeléseinek megfelelő létesítmény kialakítására" - mondta el Toller László. Hozzátette, hogy a szükséges munkálatok elvégzését követően az egyetem bérleti díjat fizet a "magasház" használatáért, 20 évvel később pedig az ingatlan tulajdonosává válna. Magyar Bálint oktatási miniszter novemberben jelentette be, hogy a "magasház" bekerült a Pécsi Tudományegyetem (PTE) ingatlanfejlesztési tervei közé. A 25 emeletes épületben kollégium, a rektori apparátus irodái, különböző szolgáltató helyiségek kapnak helyet, amelyek az intézmény hatékonyabb működését, a hallgatók és oktatók kényelmét szolgálják.

Az épület oktatási célú hasznosítása azon program keretein belül történik, amelynek célja átszervezésekkel, összevonásokkal, különböző karok infrastrukturális fejlesztésével egy egyetemi központ kialakítása. A következő években végrehajtandó beruházások 12 milliárd forintból úgy valósulnának meg, hogy az állami szolgáltatásokat magántőke bevonásával hoznák létre. A pénz mintegy harmadát a "magasház" rekonstrukciójára fordítanák.

Lénárd László, a PTE rektora korábban elmondta, hogy a 12 milliárd forintos összberuházás költségeit az egyetem és az állam részletekben, két évtizeden át közösen fizeti. Az intézmény részéről ez évi 680-800 millió forint többletkiadást jelentl. Toller László emlékeztetett arra, hogy a világ legmagasabb üres épületeként a Guinness rekordok könyvébe is bekerült, 80 méter magas, 18 ezer négyzetméter alapterületű pécsi "magasházat" 1989-ben nyilvánították életveszélyesnek, majd kiürítették.

Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.

Magyarországon a 70-es évek elején vezették be az IMS rendszert, amellyel mintegy 125 lakó- és középületet építettek. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott födémelemekből és vázoszlopokból állnak, amelyek kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. Az IMS-szerkezetű épületek Amerikában is elterjedtek, mert a födémek nincsenek mereven aládúcolva, így földrengés esetén rugalmasan elmozdulhatnak a pillérekhez képest. A pécsi "magasház" statikai megerősítését az önkormányzat 360 millió forintos hozzájárulásának köszönhetően tavaly ősszel fejezték be, de az épület még mindig elhanyagoltan, üresen áll. (hvg)