Célszerűen használják fel a pályázatokat
Mennyire versenyképes Békés megye élelmiszerfeldolgozó ipara?
Vannak erős szereplői. Szarvason épült fel a világ kukoricavetőmag-termelésének legnagyobb feldolgozóüzeme. A Gyulai Húskombinát is életképes marad, bár elképzelhető, hogy a jelenlegi termelési szerkezet átalakul. A Bábolna privatizációjával magántulajdonba került békéscsabai baromfi-feldolgozó jövője a piaci trendektől függ. Nagy kérdés, hogy a magyar agrártermékek megtalálják-e helyüket a nemzetközi és az európai piacon. A napi politikában kevés szó esik arról, hogy az erős forint mekkora tőkét vont és von ki az ágazatból. Veszteségeket kénytelen elkönyvelni minden szereplő, a termelőtől az exportőrig. A megye versenyképes mezőgazdasági termelői fejlesztenek és korszerűsítenek. A megyei területfejlesztési tanácshoz ez évben számos beruházási és munkahely-teremtési célú agrártermelői pályázat érkezett. A termelőknek és az önkormányzatoknak össze kell fogniuk Békés megyében. Jó példa erre Mórahalom, ahol a termelők az önkormányzattal összefogva feldolgozó- és értékesítőszövetkezetbe tömörültek, primőr és zöldségtermékeik ma már ott vannak a nagy élelmiszeráruházl-áncok polcain.
A következő évben többszörösére nő a területfejlesztési alapok decentralizációja.
A pályázható források elosztásáról a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. Milyen lehetőségeket kínál ez Békés megye számára?
Országos szinten ez az összeg több mint 50 milliárd forint lesz. Az anyagi többletlehetőségekkel érdemben bővül az önkormányzatok és a vállalkozások mozgástere a dél-alföldi régióban. A decentralizált pénzek döntő része azonban a régiók területfejlesztési tanácsaihoz kerül. Csökken a megyék részéről elosztható pénzek nagyságrendje, de jó ötletekkel, előremutató projektekkel a megyében a korábbi éveknél több program valósulhat meg. Igyekszünk a rendelkezésre álló pályázati alapokat célszerűen felhasználni, figyelembe véve az újonnan létrejött kistérségi területfejlesztési tanácsok javaslatait, ötleteit. December közepén megalakult az a civil fórum is, ahol azok a szervezetek dolgoznak, amelyek a források felhasználására tett javaslataikkal érdemben kívánják elősegíteni a megye és a kistérségek gazdasági felzárkóztatását.
Készül a 2007-2013-as Nemzeti fejlesztési terv. Ehhez milyen tervvel kívánnak csatlakozni?
Kormányhatározat született a második Európa terv régiós szintű kidolgozására. Régiónk is bízik abban, hogy önálló tervet készíthet, és ezek szintézise alkotja majd az országos programot, ami komoly áttörést jelenthet a régiók közötti fejlődésbeli különbségek nivellálásában. A tervet 2005 őszéig kell olyan szintre hozni, hogy alkalmas legyen kormány-előterjesztésre, és elkezdődjenek a tárgyalások Brüsszellel. A tervezés munkálatai jól haladnak. A kistérségi, a civil és a szakmai fórumokon összegyűjtött ötletek és javaslatok alapján a programba azok a javaslatok kerülnek be, amelyek évek óta elhúzódó problémákat takarnak. Békés megyében a közlekedési infrastruktúra fejlesztése jelent gondot, illetve a Dél-Alföld egészének az ivóvízjavítása is. Hátrányban van a megye a környezetvédelemmel és szennyvízkezeléssel összefüggő beruházások tekintetében is. Nagy szükségünk van a szolgáltatás fellendülését segítő programokra, hiszen a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt ez az ágazat tudná a leginkább felszívni. A megyében jelenleg itt dolgozik a foglalkoztatottak több mint 50 százaléka. Az ágazat teljesítménye ha lassan is, de növekszik.
Intézményein keresztül maga a megye a térség legnagyobb foglalkoztatója. Milyen fejlesztéseket és beruházásokat valósítanak meg?
A megye gazdasága felzárkóztatásra szorul, különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben. A megyei önkormányzat több beruházási terv mellett kiemelt figyelmet fordít a kórházi műszerpark korszerűsítésére, pályázati pénzek segítségével. Címzett támogatásból a szociális otthonok közül a leginkább rászoruló intézményt kívánjuk korszerűsíteni. Jelenleg egy nagy oktatási projekt valósul meg a megyében: dél-békési oktatási centrum létesül.
A repülőtér fejlesztése is a kiemelt programok egyike.
A beruházás első üteme megvalósult. A második előkészítése jól halad. Valamennyi engedélyes terv rendelkezésre áll. A kisgépek fogadására alkalmas kifutópálya megépítéséhez és a légi közlekedés beindításához még hiányzó feltételekre 1,5 milliárd forintra lenne szükség. A beruházáshoz a megyei önkormányzat jelentős önerőt különített el, a kivitelezési munkálatok folytatására azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha pályázati források is meglesznek. A projekt iránt van befektetői érdeklődés a magántőke és a Magyar Fejlesztési Bank részéről. Bízunk abban, hogy a regionális tanács forrásaival is ki tudjuk egészíteni a 1,5 milliárd forint összegű beruházási költséget. A repülőtér fejlesztése Békés megye számára kulcskérdés. A közlekedési infrastruktúra elmaradott, a megyét belátható időn belül nem köti autópálya vagy gyorsforgalmi út a fővároshoz. Bővítheti a megye üzleti és turisztikai kapcsolatait és nem utolsósorban befektetői vonzerejét egy kétezer kilométer hatósugarú regionális repülőtér. A megye gazdasága önmagában a repülőtér lététől még nem fog gyorsabb fejlődési pályára állni, de indukálhat olyan fejlesztéseket, amelyek újabb munkahelyeket teremtenek.
Európai vasúti korridor szeli át a megyét, illetve Békéscsabát. Milyen lehetőségeket hordoz ez magában?
Az európai vasúti logisztika egyik bázisa lehet Békés megye. Az Európát és a Balkánt összekötő nemzetközi korridor itt halad át. Ma még nem tudni, hogy Románia csatlakozását követően a schengeni határ mikor kerül keletebbre. Ezért a befektetők számára Békéscsaba izgalmas terület lehet. A megyei és a regionális fejlesztési tanács ezért minden olyan logisztikai célú kezdeményezést támogat, amely a vasútra épül. Békéscsaba városának kell kijelölnie erre a célra egy területet. Ezt követően elindulhat a logisztikai infrastruktúra-fejlesztés, magántőke, önkormányzati és területfejlesztési források segítségével. Optimális helyszín lehetünk vasúti tömegáru szállítása, raktározása, átcsomagolása és továbbszállítása céljára.
