Csak pénzkidobás a sok fővárosi kórház

Miközben a kormánypártok szerint a kórházi ellátás magánkézbe adása megoldaná az egészségügy legnagyobb problémáját, addig az [origo] által megkeresett magánkórházak vezetői úgy vélik: a legnagyobb baj az, hogy az államilag finanszírozott fekvőbeteg-ellátás csak veszteséges lehet. Szerintük a biztosítási rendszer privatizációja oldhatná meg az egészségügy pénztelenségét. Így mindenki annyit fizethetne a kényelmi szolgáltatásokért, amennyit akar, az alapellátások viszont mindenki számára ingyenesek és elérhetők maradnának.

Az [origo] által megkeresett magánkórházak vezetői szerint azonban az egészségügy legnagyobb problémája éppen az, hogy a kórházi ellátásokat az állam fizeti.

A rendszer ugyanis alulfinanszírozott. Jelenleg 3,9 millió járulékfizetőt tartanak számon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, azaz ennyi ember járulékából kell fizetni a közel 10 milliós teljes népesség egészségügyi ellátását. Jellegzetes probléma például, hogy sok munkavállaló minimálbéren van bejelentve, az után fizeti az egészségügyi hozzájárulást, pedig lehet, hogy valós jövedelme ennél jóval nagyobb.

Wirth Kálmánné, az Istenhegyi Klinika ápolási igazgatója szerint a jó megoldás az lenne, ha a finanszírozási oldalt privatizálnák, hiszen az állami és önkormányzati kézben lévő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott intézményeknek is épp az a legnagyobb baja, hogy kevés a pénz. A beavatkozásokra a támogatásokból még csak-csak futja, de karbantartásra már alig jut pénz, ezért vannak rossz állapotban a kórházak.

A magánkórházak pedig sok szempontból egyértelműen takarékosabbak, mint az állami intézmények. Az OEP ugyanis a beavatkozásokhoz használt eszközök után nem kér tételes elszámolást a kórházaktól. A felhasznált eszközökre átalánydíjat fizet. Ezzel szemben például az Istenhegyi Klinikán minden beavatkozásnál külön listát vezetnek minden egyes eszközről.

Az [origo] által megkeresett magánkórházak vezetői szerint nincs alapja annak az állításnak, hogy a privatizáció esetén minden kórház magánkézbe kerül. Butaság, hogy mindenki kórházat fog venni, ilyen nincs - mondta a Kelen Kórház igazgatója. Kövesd Zsuzsa szerint nagyon sok befektetőre akkor sem számíthatunk, ha a kórházprivatizáció az általános magánosítási szabályok szerint folytatódik. Csak néhány kisebb intézmény kerülhetne magánkézbe, a nagyobb kórházakat méretük vagy az ott végzett tevékenységek jellege miatt lehetetlen eladni.

A János Kórházhoz hasonlóan nagy intézményeket nem lehet privatizálni, egyszerűen azért, mert nem lehet modernizálni, nem működtethetők gazdaságosan - jelentette ki Wirth Kálmánné, az Istenhegyi Klinika ápolási igazgatója. Vevő legfeljebb a kisebb, gazdaságosan irányítható és működtethető kórházakra akadhat - mondta, hiszen az egészségügybe befektető magánvállalkozók szeretnének nyereséget termelni, a pénzt pedig kivenni.

Wirth szerint jó megoldás lenne, ha hasonló mintát követnének, mint a rendőrség új székházának felépítésénél: el kellene adni a nagy területű, leromlott állapotú kórházakat, és néhány nagyobb, modern és minden igényt kielégítő központot kellene építtetni a befektetőkkel. Wirth szerint két nagy egészségügyi központ sikeresen meg tudná oldani Budapest és környékének egészségügyi ellátását.

Pénzkidobás, hogy Budapesten több mint 10 kórház működik - mondta Wirth. Ezek közül mindnek saját vezetése van, az ellátáshoz szükséges berendezések pedig szét vannak szórva közöttük. "Ez nyilván többe kerül, mint ha összevonnák őket" - fogalmazott. Ugyanakkor az átalakítást maguk az orvosok is nehezítik. "A szakma is idegenkedik sok változástól" - tette hozzá. (origo)