Csehországban is jön a zárjegy

Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter szerint 2006-ban 14, majd 2007-ben további 10 milliárd korona (112, illetve 80 milliárd forint) megtakarítást hozhat a vállalatoknak az a törvénymódosítás, amely az eddiginél gyorsabb értékcsökkenési leírást tesz lehetővé a számítógépek, a légkondicionáló berendezések, a gépkocsik, hajók és számos más eszköz vonatkozásában. Ezzel egy időben 900 ezerről másfél millió koronára (12 millió forintra) emelkedik az az értékhatár, ameddig a gépkocsikat költségként elszámolhatják a cégek.

Ami a magánszemélyeket illeti, számukra a következő három évben 41,5 milliárd korona megtakarítást tesznek lehetővé a módosítások. A családok minden gyermek után évente hatezer koronát írhatnak le adóalapjukból, és a házastársak 2005-től közösen adózhatnak. Ez jelentős előnyöket kínál azon párok számára, ahol a két fél jövedelme jelentősen eltér egymástól.

Míg ezek a változások csökkentik a költségvetés bevételeit, az égetett szeszes italok forgalmazásának zárjegyhez kötése

- Sobotka reményei szerint - emelni fogja azokat. Az erről szóló törvény - amely a szenátusi igen után már csak Václav Klaus államfő aláírására vár - 2005 júliusában lépne hatályba; a kereskedők ezután csak zárjegyezett árut vehetnének át, és legkésőbb az év végéig túl kellene adniuk a korábban felhalmozott, zárjegy nélküli készleten.

A törvény ellenzői szerint a zárjegy-kötelezettség nem javít-ja az adózási fegyelmet, csak újabb terheket ró a cégekre. A szeszgyártók egyenesen azt állítják, hogy az intézkedés hatására megnőhet az illegálisan előállított italok forgalma, így a törvény negatív szaldót eredményezhet az államkincstár számára.