EKB: változatlan maradt az alapkamat

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 2,00 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a várakozásnak. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, tavaly június óta változatlan.

A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti sem az amerikai Fed példáját, amely június óta már négyszer emelte, legutóbb november 10-én ismét negyed százalékponttal 2,00 százalékra az irányadó napikamatát, sem pedig a brit központi bank példáját, amely tavaly november óta ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra. Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős még a gazdasági növekedés, és azt főleg a korábban túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és magánhitelezés miatt akarják hűteni az ottani központi bankok, a jelek szerint nem eredménytelenül, így a legközelebb jövő héten, december 9-én kamatdöntést hozó brit központi banktól a kamat változatlanul hagyását várják a piacon.

Az euróövezetben azonban nyoma sem volt az idén fogyasztói bizalomnak. Hiányát az emelkedő energiaárakon és a tartósan nagy, 9,0 százalékos munkanélküliségen kívül valamiféle, mindinkább látható, negatív ár-bér spirál is magyarázza. Miközben a termelő és a szolgáltató vállalatok, a növekvő alapanyag- és energiaárak ellenére, nemigen tudják emelni kibocsátási áraikat, éppen pontosan a lakossági kereslethiány miatt, a növekvő költségeket a versenyképességre hivatkozva a dolgozókon akarják megtakarítani - akik ettől nyilván még kevésbé éreznek hajlandóságot költekezni.

Az euróövezeti szűk keresztmetszetek legújabb illusztrációja a szerdán megjelent feldolgozóipari beszerzőimenedzser-mutató, amely 50,4 pont novemberről. A mutató még halvány javulást jelzett, 15-ik hónapja egyvégtében, de 2001 vége óta a kibocsátás most lassult a legjobban egy hónap alatt. Az euróövezeti átlagot erősen rontotta, hogy Olaszországban és Németországban az ágazat teljesítménye már visszaesett novemberben, és Franciaországban is erősen lassult a teljesítmény növekedése.

Az elemzők 52,0 pontra számítottak, a teljesítmény vártnál nagyobb lassulását főleg annak tulajdonítják, hogy az euró körülbelül 4 százalékkal drágult a dollárhoz képest novemberben. Csütörtök délelőtt újabb rekordot ért el az európai forgalomban, 1,3383 dolláron, mielőtt kora délutánra 1,3330 dollár közelébe olcsóbbodott. Az OECD kedden megjelent őszi előrejelzése szerint 1,2970 dollár fölötti euró-árfolyam már jelentős kárt okozhat a külkereskedelemre ráutalt euróövezeti gazdaságoknak, mindenekelőtt a legnagyobbnak, a német gazdaságnak. Az euró utóbbi hetekben felgyorsult erősödését és annak kereskedelmi hatásait látva nyugat-európai kormánykörökben már azt pedzegetik, hogy az EKB-nak inkább kamatcsökkentéssel kellene a gazdaság segítségére sietnie, mert a ''nem emelés'' már nem elegendő.

Az októberi növekedés után novemberben már visszaeső új megrendelések és a mind gyorsabban csökkenő foglalkoztatás további lassulást sejtet, pedig az euróövezet átlagos GDP-növekedése már a harmadik negyedben is 0,3 százalékra lassult a második negyedben mért 0,5 százalékról és az első negyedben mért 0,7 százalékról. Az egy évvel korábbi negyedévekkel összevetve a harmadik negyedben a hazai össztermék bővülése átlagosan 1,8 százalékra lassult a második negyedévi 2,1 százalékról. Az első negyedben 1,4 százalékot mértek, a szerdán felülvizsgált adatok szerint. Az EU statisztikai hivatala is megállapította, hogy a lakossági fogyasztás növekedése lemaradt a beruházások növekedésétől, és a kivitel - az erős euró miatt - lassabban nő, mint a behozatal.

A gyengélkedés következménye, hogy az EKB kamatpolitikája számára hivatalosan irányadó tizenkét havi infláció csökken az euróövezetben: novemberben, az első becslés szerint, átlagosan 2,2 százalékos volt az októberi 2,4 százalék után, habár még meghaladja az EKB 2 százalékos célját. Ennek ugyan egyetlen oka van: a kőolaj idén több mint 50 százalékos drágulása, de mindenesetre nem teszi lehetővé, hogy a bank máris kamatcsökkentéssel próbálkozzék.

Közben Nagy-Britanniában, az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a harmadik negyedben 3,1 százalékra lassult a gazdasági növekedés a második negyedévi 3,6 százalékról és az első negyedévi 3,4 százalékról. Az Egyesült Államokban, éves szintre számolva, a harmadik negyedben 3,9 százalékos volt a GDP-növekedés, a második negyedévi 3,3 százalék és az első negyedévi 4,5 százalék után. (ebroker)