Erősítik a fogyasztóvédelmet
Az idei támogatás mintegy felével - harmincmillió forinttal - egészíti ki jövőre a költségvetés azt az összeget, amely a civil fogyasztóvédőknek jut a befolyt bírságokból. A terület új gazdájánál, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban fontolgatják, hogy a szervezetek a jövőben ne csupán pályázat útján nyerhessék el a támogatást, hanem meghatározott feladatokra meghatározott összegeket is kaphassanak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Mesterházy Attila államtitkár. A minisztérium ennek kapcsán indítványozott egy olyan, a saját költségvetésén belüli módosítást, amely lehetővé tenné a békéltető testületeknek szánt forrás emelését. Jövőre ugyanis legalább 60-70 millió forint kellene működtetésükhöz.
A pénzügyi meggondolások kapcsolódnak a fogyasztóvédelem társadalmasítását célzó koncepcióhoz. Arra törekednek, hogy elősegítsék a tudatos fogyasztói magatartást, a hatékonyabb felügyeleti-hatósági munkát és a mainál erősebb, aktívabb civil fellépést. A hatósági-piacfelügyeleti tevékenységben a jelenleginél jobb együttműködésre volna szükség nemcsak a fogyasztóvédelmi, hanem a társhatóságok között is. Az államtitkár utalt arra: nincs paprikabotrány, ha az érintettek közötti információáramlás megfelelő lett volna. Kívánatos a jelenleginél nagyobb nyilvánosság, a szélesebb körű tájékoztatás is. Ebben komoly feladat hárul a civil szervezetekre, amelyek ma is nagy erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók felvilágosításáért. A tárca terveiben hangsúlyt helyez az oktatásra. Jóllehet arra még várni kell, hogy az iskolákban tantárgy legyen a fogyasztóvédelem, de a pedagógus-továbbképzésben lehetőleg mielőbb helyet kell kapnia - mondta az államtitkár.
Az elképzelések megvalósítása minden bizonnyal jogszabály-változást igényel. A minisztérium jövőre a területéhez tartozó jogszabályok általános felülvizsgálata során a fogyasztóvédelmi törvényt is górcső alá veszi, és igyekszik néhány, többször elodázott kérdést megoldani. Egyértelműen természetes személyhez kötné például a fogyasztó fogalmát. Ma fogyasztó lehet akár egy gazdasági társaság is, amelynek nyilvánvalóan sokkal szélesebb az érdekérvényesítő ereje és lehetősége, mint a kiszolgáltatott állampolgárnak. Régóta vita tárgya a békéltető testületek függetlensége. Kétségtelen, hogy a legutóbbi törvénymódosítás növelte a békéltetés jelentőségét, önállóságát, de a testületek változatlanul a területi gazdasági kamarákhoz rendelten tevékenykednek. Ez konfliktus forrása lehet, hiszen a kamarák - feladataikból fakadóan - a gazdálkodó szervezetek érdekeit képviselik, ezért pártatlanságukkal kapcsolatban kételyek merülhetnek fel a fogyasztóban. Szakértői vélemények szerint megoldás lenne, ha a testületek az önkormányzatok mellett működnének a jövőben. A szabályozás így nem csak a békéltetés függetlenségét garantálná, az önkormányzatokat is aktívabb fogyasztóvédelmi munkára ösztönözné. Szeretnék megszüntetni a hatósági munka felügyeletében érvényesülő kettős irányítást, azt a furcsa helyzetet, hogy a főfelügyelőség ehhez a minisztériumhoz, míg a megyei felügyelőségek a belügyi tárcához tartoznak.
