EU-meghívás Törökországnak
A "törökkérdés" jegyében telt a brüsszeli EU-csúcs nagy része. A résztvevők részint egymás között, részint Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közösen igyekeztek elfogadható formulát találni arra, hogy Ankara ne érezze magát másodosztályú jelöltnek, ugyanakkor a kétkedők előtt se zárjanak be minden kaput - miközben lehetőleg Ciprus kérdésében is sikerüljön haladást elérni. Erdogan alapvetően két dolgot akart mindenképpen kivédeni: az osztrák, dán és francia részről a tagság alternatívájaként ajánlott kiemelt partnerség lehetőségét, valamint a Ciprusi Köztársaság azonnali teljes körű elismerését. Ennek érdekében még azt is kilátásba helyezte, hogy távozik az ülésről. Az előbbit végül nem említi tételesen a zárónyilatkozat, viszont a tárgyalásoknál is csupán a kezdés van beígérve, a befejezésről - illetve bizonyosan bekövetkező tagságról - már nincsen szó. Az utóbbinál addig sikerült eljutni, hogy az október 3-i tárgyaláskezdésig Ankara mind a tíz új tagállamra - tehát Ciprusra is - kiterjeszti az Európai Unióval fennálló társulási szerződését. Az mindenesetre már most világos, hogy a 2014-2020 időszakra vonatkozó EU-költségvetési ciklus előtt nem lehet szó török EU-tagságról, azaz a tárgyalásokra minimum tíz év áll rendelkezésre, amelyek során tartós védzáradékok alkalmazását sem zárták ki, például a munkaerő szabad áramlása kapcsán.
Horvátország esetében végül ejtették azt a szigorú árukapcsolást, amely közvetlen kapcsolatot teremtett volna a tárgyaláskezdés és a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék "elégedettsége" között. Közvetetten azonban a kérdés jelen van: a tárgyalások március 17-i megkezdésére az Európai Bizottságnak kell majd forgatókönyvet javasolnia, amihez szem előtt kell tartani Zágrábnak a hágai törvényszékkel való együttműködését is.
A román tagság kapcsán a csúcs zárónyilatkozata három helyen is utal a környezetvédelmi elvárások fontosságára. Megemlíti a védzáradékok alkalmazása kapcsán, a sikeres felkészülés szorgalmazásakor, valamint a kilátásba helyezett "monitorozás" egyik kiemelt témaköreként is. Mindezekkel a háttérben Románia és Bulgária jövő áprilisban aláírhatja a csatlakozási szerződést, utat nyitva a 2007. évi taggá válás előtt, amely azonban - súlyos elmaradás esetén - akár egy évvel is halasztható. Ennek kimondásához a románok esetében elég a mostani tagok minősített többségének egyetértése, a bolgároknál konszenzusra van szükség.
A 2007-2013 közötti pénzügyi tervek vitája a bővítési témák mellett háttérbe szorult. A jelenlegi szakaszban érdemi döntésekre egyébként sem lehetett számítani, egyedül azon zajlott heves előzetes huzakodás, hogy megemlítsék-e a szövegben a tíz új tagállam speciális, kiemelt figyelmet és támogatást érdemlő helyzetét. A felzárkózási alapok eddigi kedvezményezettjei mindvégig határozottan ellenezték ezt, s végül s szöveg dodonai módon úgy fogalmaz, hogy különösen nagy figyelmet kell szentelni a kibővített unió fejlettségbeli különbségeiből következő kihívásoknak.
