EU-taggá válhat valaha Ukrajna?

Kényes helyzetbe kerülhet az Európai Unió, ha a Nyugat-barát Viktor Juscsenko kerül ki győztesen az ukrajnai hatalmi harcból. Miközben ugyanis az ukrán ellenzék egyre nagyobb reményeket táplál az ország európai integrációjával kapcsolatban, Brüsszel hallani sem akar arról, hogy tagjelöltnek ismerje el a szovjet utódállamot. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos nemrég világossá tette, hogy Ukrajna csatlakozásának kérdése nincs napirenden, és a legnagyobb tagállamok mind osztják ezt a nézetet. Egyedül Lengyelország érvel határozottan a mellett, hogy nem szabad kizárni a majdani teljes jogú ukrán tagságot - írja a The Wall Street Journal Europe.

Az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok várhatóan előkelő helyen szerepelnek majd a jövő hét végi EU-csúcsértekezlet napirendjén, amikor egyébként a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is dönteniük kell a huszonötöknek. Arra azonban nem lehet számítani, hogy a közeljövőben felülvizsgálják az elutasító megközelítést. A hivatalos megfogalmazás szerint "a teljes jogú tagság nem az egyetlen lehetséges módja a kapcsolatok elmélyítésének". Ezen gondolat jegyében jelenleg is folyik annak a hároméves együttműködési megállapodásnak a kidolgozása, amely új dimenziókkal bővítené az EU és Ukrajna között 1994 óta létező partnerségi és együttműködési egyezményt.

Kijev mindeddig nem adott be hivatalos csatlakozási kérelmet Brüsszelnek, Juscsenko azonban azt ígéri, hogy elnöki megbízatása alatt csatlakozási tárgyalásokat kezd mind a NATO-val, mind az EU-val. Az EurActiv által idézett szakértők szerint Brüsszel kénytelen lesz legalább hosszú távú lehetőségként elismerni az ukrán csatlakozást, amennyiben az ellenzéki jelölt hatalomra jut, és megindítja az ígért demokratikus reformokat. Nehéz lesz megindokolni, miért zárják be Ukrajna előtt a kapukat, amikor a jugoszláv utódállamokat, Albániát, sőt Törökországot is a majdani csatlakozás lehetőségével biztatják.

Az ügy azonban nemcsak Ukrajna nagysága, a demokratikus hagyományok gyengesége és a gazdaság fejletlensége miatt kényes, hanem azért is, mert Moszkva hallani sem akar szomszédja nyugati integrációjáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban azzal vádolta meg az uniót, hogy "gyarmati" megközelítést alkalmaz, amikor úgymond beavatkozik a választási küzdelembe - idéz az AFP. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője ezt visszautasította, mondván: Európának nincsen elnökjelöltje, csak a választások tisztaságáért aggódik.

Az unió habozó magatartása egyébként az ukrán lakosság hangulatán is jól tükröződik. Míg tavaly nyáron majdnem kétharmados volt az EU-csatlakozás támogatottsága, ez mára 50 százalék körülre csökkent. (VG)