Fapados állampolgárság és szálloda a kórház helyén

Kitartottak eredeti véleményük mellett a parlamenti pártok vezetői a két közszolgálati televízión és az InfoRádión sugárzott vitán. Az index összefoglalója a vitáról. A Fidesz mindkét kérdésre igennel, az MSZP és az SZDSZ nemmel, az MDF a kórházprivatozációra nemmel, a kettős állampolgárságra igennel voksol.

"Sokan keveset tudnak a népszavazásról és a pártok vezetői csak a híveiknek beszélnek" - mondta el Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke arról, hogy miért kezdeményezte a csütörtök esti vitát, amelyet az MTV egyes csatornája, a Duna Televízió és az InfoRádió élőben sugárzott.

Hiller István MSZP-elnök szerint a népszavazási kérdés nem hozza közelebb a határon inneni és túli magyarokat, nem akarja ezt a viszályt, ezért "határozottan és világosan" nemet mond, különben zsákutcába kerülne az ország.

Hiller István jobboldali politikusok 1998 és 2002 közötti kijelentéseit idézte. Martonyi János volt külügyminiszter szerint súlyos veszélyekkel járna a kettős állampolgárság, Németh Zsolt, egykori külügyi államtitkár mulatságosnak és aggasztónak nevezett egy korábbi, kettős állampolgárságról szóló aláírásgyűjtést. "Önök 2002-ben megbuktak, ezért változott a véleményük gyökeresen ugyanabban a kérdésben." - mondta Hiller.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője határon túli magyar politikusokat idézett, akik szerint a jó szót a határon túliak Magyarországról várják, és kikérik maguknak, hogy haszonlesőkként ábrázolják őket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a statustörvény vitája idején 23 millió románnal, most kétmillió magyarral riogatnak.

Hivatkozott Pozsgay Imre, Németh Miklós, Konrád György és Hegedűs Zsuzsa - a Demokratikus Charta egyik volt vezetőjének - igenjére. Áder szerint a magyarigazolvány bevezetése után - az előzetes baloldali várakozásokkal ellentétben - felére csökkent a határon túliak bevándorlása. A magyar-román nyugdíj-megállapodásról elmondta: a román fél 2004 júniusában elfogadta a nyugdíjtervezetet, tehát szerinte nem igaz, hogy Magyarország viseli a romániai nyugdíjterheket.

Kuncze szerint a nem szavazat fenntartja a jelenlegi helyzetet és alkalmat ad a jövő végiggondolására. Szerinte olyan állampolgárságot kell adni, ami nem másodosztályú, "fapados". Az SZDSZ elnöke szerint nem mérhető fel az igen hatása, ezért kell nemmel szavazni.

Kuncze szerint a kettős állampolgárság vitáját jellemző agresszivitás nem tesz jót az ügynek, szerinte a májusi EU-csatlakozás után megnőttek Magyarország esélyei arra, hogy a határon túliakat segítse.

"Szégyellem magam, hogy ország-világ szeme láttára anyagi kérdést csinálnak a kettős állampolgárságból" - mondta Gémesi György, az MDF elnöke, aki szerint a "határon túli magyar testvéreink, ha elmegyünk hozzá, mindenüket kiteszik elénk".

A kórházprivatizációról szóló népszavazás vitájában Hiller István kijelentette: a kormánynak nincs lehetősége a kórházak fejlesztésére, ehhez kell bevonni a magántőkét.

Áder János elmondta: a magántőke bevonása az Antall-kormány óta folyik. A 2001-es kórháztörvény is megengedte - korlátok között - a magántőke bevonását, de ezt az MSZP-SZDSZ kormány hatályon kívül helyezte, és tág teret adna az ingatlanspekulációnak. A fideszes politikus szerint nagy kárt okozott a kormány azzal, hogy a magánpraxisok visszaállamosításával "riogat".

Kuncze szerint a kampány hazug, mert nem lesz bevásárlóközpont, szálloda a kórház helyén, az épület nem kerül magánkézbe, és a már privatizált szolgáltatásokért sem kell többet fizetni. Az SZDSZ elnöke szerint, ha senki sem hajlandó több pénzt áldozni az egészségügyre, akkor miért ne vonnák be a magántőkét. "Miért akarjuk egy esetleges igen szavazattal megakadályozni az egészségügy kibontakozását?" - tette fel a kérdést Kuncze Gábor.

Gémesi György elmondta, hogy "a Munkáspárt kérdésére nemet mondanak", mert az nem a kórházprivatizációról, hanem a teljes egészségügyi ellátásról szól. Az MDF alelnöke szerint az igenek többségével az következhet be, hogy a háziorvosi praxis további magánkézbe adása lehetetlenné válik. (index)