Fejlesztés helyett működés
A kétsopronyi önkormányzat öt év óta az önhibáján kívül forráshiányos települések körébe tartozik. A Békéscsabától mindössze 15 kilométerre található, 1532 lelket számláló település 2005-ben nehéz év előtt áll. A kötelező feladatellátás és a bérfejlesztések többletköltségeit a különböző jogcímen juttatott normatívák és a kiegészítő állami támogatás (önhiki) forrásai nem fedezik, a zökkenőmentes működtetés csak a saját bevételek hozzáadásával oldható meg. Az iskolák és más intézmények racionalizálása már kevés tartalékot tud a felszínre hozni, s a helyi adóterhek további növelésére sincs mód, miután a döntően mezőgazdaságból élő lakosság és vállalkozói kör a piaci korlátok miatt évről évre kevesebbet termel, csökkenő nyereség mellett. A hátrányos helyzetű Kétsoprony számára a többcélú kistérségi társulás anyagi és szakmai segítséget jelent.
A település kritikus intézménye az iskola és az óvoda, ahol a csökkenő gyermeklétszám miatt egyre drágább a működtetés. A település lakossága és az önkormányzat azonban ragaszkodik az önálló, egyébként országos hírű általános iskolájához, még annak árán is, hogy 2005-ben lemond a beruházásokra és a pályázati önerőre fordítható bevételek egy részéről. Kétsoprony nem akar alvótelepüléssé válni. Amíg tudja, fenntartja az óvodát és az iskolát, ezzel is mérsékelve a lakosság folyamatos elvándorlását, megőrizve a település sajátos arculatát.
Az önkormányzat éves költségvetése tavaly 192,27 millió forint volt, 18 milliós működési hitel mellett. A jövő évben a tervezett főösszeg 197,46 millió forint lesz, hasonló működési hitel mellett. A nagyobb költségvetési főösszeg abból adódik, hogy a település 2005-ben tanyagondnoki és gondozási központ működtetését vállalta pluszfeladatként, s erre a központi költségvetésből 2 millió forint normatívát kap. A különböző jogcímeken juttatott normatívák összege azonban várhatóan 636 ezer forinttal csökken jövőre. Fokozottan sújtja a kistelepülést a visszaosztott személyi jövedelemadó összegének csökkenése.
Mindez Kétsoprony számára azt jelenti, hogy a kiegyensúlyozott feladatellátás érdekében jelentős pénzeszközöket kell átcsoportosítani a helyi bevételekből, s le kell mondani a tervezett beruházások egy részéről, illetve kevesebb marad pályázati önerőre. Az idén az önkormányzat még 15 pályázatot be tudott nyújtani a megyei területfejlesztési tanácshoz, de csak egy-két kisebb szociális és kulturális célú program kapott 50-60 millió forint közötti támogatást. A nagyobb, kötelező feladatellátást szolgáló terveket támogatási forráshiány miatt elutasították. Nem jutott területfejlesztési pénz többek között a Kétsoprony környéki tanyavilág ivóvízhálózatának kiépítésére. Jövőre ismét pályázik a település, de jóval kevesebbre, mint 2004-ben, az alacsonyabb önerőképesség miatt. Az idei évben nem támogatott programok mellett játszótér építése, a fiatalok részére közösségi ház létrehozása a cél, illetve egy új főtér kialakítása a faluközpontban.
Néhány területen jövőre kikerülhetetlen lesz az átszervezés. Az önkormányzat jövőre az általános iskolai oktatás átszervezésére középtávú stratégiai tervet dolgoz ki, megelőzve a csökkenő gyermeklétszám miatt néhány éven belül várható nagyobb problémákat. Kistelepülések intézményeiben a bérterhek teszik ki a legnagyobb költséghányadot. Az önkormányzat nem tölti fel a természetes fluktuációból és a nyugdíjazásból adódó üres munkahelyeket, a feladatokat a megmaradó létszám átszervezésével oldja meg.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű kistelepülések számára mentőöv lehet a többcélú kistérségi társulás. Egy jól működő, központi többlettámogatásokkal segített közös feladatellátási rendszer enyhíti a kistelepülések terheit. Kétsoprony a békéscsabai többcélú kistérséghez csatlakozott, a szervezet 2005-ben pályázhat az e célra elkülönített pályázati alapra, s ez várhatóan könynyebbséget jelent majd az önkormányzat számára.
