Feltételes igen Horvátországnak
Az e heti EU-csúcstalálkozó elé kerülő bővítési témákban valamelyest közeledtek a tagállami álláspontok a huszonötök külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülésén. A leginkább figyelemre méltó elmozdulások egyike, hogy Horvátország az Európai Tanács ülésén előreláthatóan márciusi időpontot kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az EU-val.
A magyar, a német és az osztrák delegáció kitartó próbálkozása ellenére ugyanakkor a tárgyalások adott időpontban való megkezdése ahhoz a feltételhez lesz kötve, hogy Zágrábnak bizonyíthatóan teljesen együtt kell működnie a délszláv háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai nemzetközi törvényszékkel. Elemzők szerint ehhez lényegében az kell, hogy Horvátország elfogja és kiadja Hágának az utolsó szabadlábon lévő háborús bűnöst, az ország számos pontján hősnek tekintett Ante Gotovina tábornokot. Francia javaslatra a holland elnökség csúcsra készülő szövegtervezetéből ugyanakkor törölték azt a részt, amely alapján a tanács lenne hivatott a horvát együttműködési készség megállapítására, mintegy nagyobb teret hagyva a jövőbeli mérlegelésnek. Baráth Etele magyar Európa-ügyi miniszter a sajtóval találkozva úgy vélte, hogy a Carla del Ponte főügyész által valamikor a jövő év elején készítendő jelentés kulcsszerepet játszik majd a döntésben.
Bár konkrét döntés csak az EU-csúcson várható, az is biztosnak tűnik, hogy az EU Bulgáriával és Romániával legkorábban április végén-május elején írhatja alá a csatlakozási szerződést. Baráth Etele nem számít arra, hogy május előtt erre sor kerülhet. Ezt erősítették meg tanácsi források is, akik a szükséges technikai előkészületekkel magyarázták, hogy nem jöhet szóba előbb az aláírás. Baráth arra is felhívta a figyelmet, hogy a Romániával szemben alkalmazandó szigorított monitoringrendszer a környezetvédelmet is lefedi. Ennek keretében éves jelentés készül a román előrehaladásról, amelyről a tanács minősített többséggel szavaz majd. A miniszter szerint ez elég garancia arra, hogy figyelembe vegyék a környezetvédelmet érintő magyar aggodalmakat is. Magyarország azt is kérte, hogy a luxemburgi elnökség alatt fogadják el az úgynevezett bányászati hulladékirányelvet, amelyet a verespataki aranybánya-beruházás miatt Magyarország különösen fontosnak tekint.
A holland elnökség hétfon sem kezdeményezett vitát a török csatlakozási tárgyalásokat érintő legfontosabb kérdésekről, tartva magát ahhoz, hogy ebben a különösen kényes ügyben az állam- és a kormányfőknek kell kimondaniuk az utolsó szót. A tárgyaláskezdés időpontja, a tárgyalások végcélja és menet közben történő felfüggesztésének lehetősége, továbbá a munkaerőt érintő állandó védzáradék számítanak a legfogósabb kérdésnek. Egy nevének elhallgatását kérő EU-diplomata szerint a Franciaország és Ausztria által a tagság alternatívájának tekintett "privilegizált partnerség" zárónyilatkozatban való megemlítése nem téma. De valahogy tükröztetni kell azt, miszerint előállhat egy olyan helyzet, hogy a tárgyalások mégsem a csatlakozással végződnek majd - mutatott rá a diplomata arra, hogy az EU-nak szüksége lehet egy B tervre. A török kérdésben fokozottan érdekelt Ciprus arra törekszik, hogy a csúcstalálkozón egy céldátumot tűzzenek ki az EU15-ök és a Törökország közötti társulási egyezmény, az úgynevezett Ankaramegállapodás tíz új tagra való kiterjesztésére. Törökország ezáltal de facto elismerné Ciprust, ám a tárgyalások megkezdéséhez elengedhetetlen lesz Ciprus de jure elismerése is.
