Finnországban megöregedni is jó
Egyre több európai és tengerentúli kormány érdeklődik az iránt a finn program iránt, amelynek köszönhetően az elmúlt években számottevően javultak a foglalkoztatási mutatók. Helsinki 1998-ban indította útnak a munkaképesség átfogó megközelítésén alapuló programot, miután az addigi nyugdíjpolitika a lakosság európai viszonylatban is kiemelkedően gyors ütemű elöregedése és a munkaképes korúak alacsony aktivitási mutatója miatt hosszú távon tarthatatlannak látszott.
A "finn modell" lényege, hogy átképzéssel és a megfelelő feladatok megtalálásával minél tovább munkában tartják az idősödő és ezért korábbi munkakörükben egyre nehezebben helytálló dolgozókat ahelyett, hogy korengedményesen nyugdíjba küldenék őket - derül ki a BBC összeállításából. 53, illetve 59 éves korukban személyre szabott felmérésen vesznek részt a munkavállalók, amelynek során áttekintik munkahelyi és egészségügyi helyzetüket, valamint jövőre vonatkozó terveiket, és mindezek alapján megkeresik azt a feladatot, amelyet optimálisan el tudnak látni.
Az aktív időszak meghosszabbítását a kormányzat azzal ösztönzi, hogy 63 és 68 éves kor között 4,5 százalékos nyugdíjemelést biztosít minden, pótlólagosan ledolgozott esztendő után. Ezzel egy időben a cégeknél biztosítják a szervezeti kereteket ahhoz, hogy az idősödő dolgozók átadhassák tapasztalataikat, illetve megkapják azt a képzést, amire új munkakörükhöz szükségük van.
Az új módszer sikerét jelzi, hogy 1998 óta 13 százalékkal emelkedett Finnországban az 55-64 év közöttiek aktivitási rátája, míg az unióban mindössze 5,1 százalékos javulást mértek ugyanezen időszakban. A munkaalkalmassági programot alkalmazó cégeknél több évvel kitolódott a nyugdíjba vonulás átlagos időpontja. Mindez nemcsak a nyugdíjrendszert tehermentesíti, de vállalati szinten is érezhető megtakarítást hoz. A jobban motivált és "testreszabott" feladatot végző alkalmazottak ugyanis a tapasztalatok szerint sokkal ritkábban mennek betegszabadságra, és sokkal termelékenyebbek.
