Gyurcsány: Ha jól gazdálkodunk az uniós forrásokkal, rohamos lehet a fejlődés

Várhatóan 2006 novemberében lép életbe az Európai Unió alkotmánya. Addig a tagországok parlamentjeinek ratifikálnia kell az alapokmányt. Erre nálunk valószínűleg hétfőn kerül sor. Vezető politikusok részvételével csütörtökön az alkotmányról tartottak Budapesten konferenciát.

15 évvel ezelőtt, amikor a rendszerváltozás megtörtént, a társadalomnak volt egy jövőképe, az euro-atlanti integráció, és ebből a szempontból 2004-et bizonyára a magyar történelem aranylapjaira írjuk, hiszen ez az az esztendő, amikor pártpolitikától függetlenül valósult meg egy álmunk, hogy Magyarország gazdasági, politikai Európába is visszatalált.

Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szili Katalin házelnök az európai alkotmányról rendezett országos konferenciát. Ez az alkotmány a mienk is, mert már a Huszonötök Európája alkotta meg, tehát vannak közös értékeink. A lényeg azonban az, hogyan segíti a gyakorlatban versenyképességünket, szociálpolitikánkat, biztosítja a gyarapodó magyar jövőt, a döntéshozatal átláthatóságát. Gyurcsány Ferenc előadásában - mely után rögtön Brüsszelbe indult és azóta meg is érkezett - így tette fel a kérdést:

Mit szeretnénk erősíteni ebben az Európában, ami összeköt bennünket, vagy ami a nemzeti keretek között megvitatható? Az ember egy ilyen konferencián akarva akaratlanul azt válaszolja, hogy a közöset. Akkor, amikor 25-en döntünk, és Magyarországnak két-három százaléknyi szavazathelye van, esetleg alulmarad? Azt kell mondani, hogy ugyan Magyarországnak jobb lett volna ez, vagy az, de tudomásul veszem, hogy Európában a többség mást akar, akkor is a közöset akarjuk, mert ez az alkotmány többek között arról szól, hogy növekedett azon ügyeknek a száma, amelyhez nem kell mindenkinek az egyetértése, amelyet el lehet dönteni többségi alapon. Egy sor kérdésben majd elég lesz mondjuk a kétharmad egyetértése. Szeretném önöknek elmondani, hogy én azok pártján állok, akik azt mondják, hogy a politikai és gazdasági integrációban, együttműködésben mélyebben és átfogóbban szervezett Európát támogatnak, a kultúrák, a nyelv, a nemzeti identitás megőrzésében pedig egy erősebb nemzeti Európát akarnak.

A miniszterelnök kifejtette: Európa fokozza a versenyt, ami az erősnek kedvez és a magyar vállalatok, munkavállalók nem lesznek mindig könnyű helyzetben, de az Unióban az erősebbek jövedelmük egy részét, a közös nemzeti jövedelem egy százalékát átengedik a gyengébbeknek. Ebből, ha jól osztják, ugyanolyan rohamos lehet a fejlődés, mint a kiegyezést követő 20 esztendő óta még soha. (MR)