Heves vita Debrecenben a kettős állampolgárságról

Érthető módon élénk vita kerekedett azon a fórumon, ahol a debreceni bölcsész értelmiség egy része fejtette ki álláspontját a kettős állampolgárságról szóló ügydöntő népszavazás kapcsán. Az eseményből sok tanulság mellett levonható, hogy a téma komolyságához méltón az ügyről sem az igen, sem a nem mellett érvelők nem tudnak érzelmek nélkül nyilatkozni.

teltházas előadóteremben a fórum tényleges vitája komoly indulatokat ébresztett mind a hallgatóságban, mind pedig a vita résztvevőiben. Ezt leszámítva, jó volt látni, hogy fontos közéleti kérdésben az egyetemisták és oktatók kinyilvánítják véleményüket.

A vitát megelőzően Berényi Zoltán és Kocsis Zsolt bevezető előadásai többé-kevésbé kimerítő választ adtak a kettős állampolgárság európai és nemzetközi jogi hátteréről. A részletes szakmai monológok felvázolták azokat az európai példákat, ahol kettős állampolgárság van, és magáról az állampolgárság jogi megvalósíthatóságáról értekeztek. Kocsis hangsúlyozta, hogy csak egyfajta állampolgárság létezik, ha valaki azt megszerzi, a jogegyenlőség miatt vele különbséget tenni nem lehet. Vajda Mihály filozófus hangsúlyozta, hogy "nem politikai gyűlésre jöttünk össze". Felvetődött a kérdés, hogy az országgyűlés foglalkozzon-e a kettős állampolgársággal. Szerinte ez értelmetlenség, mert a jogi háttér nem teszi lehetővé. "Tovább ásódik az árok" - állapította meg Vajda. Az egész probléma adódhat abból, hogy sem az ENSZ, sem az EU nem értheti meg a Kárpát-medence történelmét, mint ahogyan a trianoni helyzetet sem érthették az amerikaiak. Annak idején a határainkon túlra kiszorult magyarok úgy vesztették el állampolgárságukat, hogy szerették volna megtartani - fejtegetette Vajda. Kiemelte, hogy állampolgárság és nemzet nem függnek össze, hiszen a tizenkilencedik századi nemzetfogalom szerint az egy nemzetállam területén élők tartoznak ide származástól függetlenül, a másik nemzet pedig a területtől függetlenül, kulturális, tradicionális értelemben tekinthető annak. Trianon e tekintetben is igen nagy bajt okozott - mondta Vajda, majd hangsúlyozta, a nemzet politikai definíciójához is ragaszkodik. E szerint adjuk meg a kettős állampolgárságot, másrészt pedig ne adjuk meg, mert be kell fogadnunk a határon túli magyarokat, mert tartozunk nekik.

Szőke Domonkos történész a trianoni békediktátum következményeiről beszélt. Trianon után nem volt értelme újratárgyalni a kívül rekedt magyarság ügyét, hiszen a szocializmus szellemisége ezt nem tette lehetővé a "proletárnak nincs hazája" elv alapján. A kisebbségi kérdést felvetőket ekkor nacionalizmussal vádolták, ami a korban igencsak komoly vád volt - jelezte Szőke. A határon túliak egyértelműen akarják a kettős állampolgárságot. Sem a herderi, német, sem a francia nemzetmodellt nem lehet követnünk - zárta szavait Szőke.

A kifinomultan érvelő Szirák Péter véleménye bizonyos értelemben a Vajdáéhoz közelített. Szerencsétlennek tartja azt az állapotot, hogy a kérdésről a parlamentnek kell döntenie. Szirák Péter az igen mellett döntött, úgy látja, lehetséges olyan nemzeti hovatartozás, amely az államnemzet keretein túllép. Szirák kulturális identitásához tartozónak mondta azoknak az embereknek a sorsát, akik önakaratukon kívül lettek nem magyar állampolgárok - "velük szolidaritást vállalok". Szirák Péter tisztában van azzal, hogy a helyzet megoldatlanságot jelent, de valamiképpen ezt orvosolni kell. "Állásfoglalásomat akkor is vállalom, attól függetlenül, hogy a jövőben a kérdés hogyan alakul" - majd hozzátette, szerinte az általános jogelvek és jogi praxis közötti különbség kellő rugalmassággal szülhet jó megoldást.

Püski Levente a probléma történeti jellegével egyetért. Mint mondta, ez regionális jelleg, nem lehet asszociálni francia és egyéb példákkal. Kifejtette, hogy az anyaországi és határon túli magyarokkal való kötelék szorosabbra vonását szorgalmazzák az igenlők, a nemmel szavazók pedig technikai problémákra hivatkozva utasítják el azt. Püski belátta, nem tudja, hogy a kérdés jogi szabályozás tekintetében mit jelent. Krémer Balázs szociológus szavai erős felháborodást keltettek. "Vér ciki a helyzet" - kezdte előadását a korábbi felszólalókhoz képest indulatosan. Krémer úgy látja, az igenlők állítása szerint következmények nélküli a kettős állampolgárság ügye, azaz "nekünk egy kanyi vasunkba sem kerül". Az állampolgárságnak jelentősége nincs, ha következmények nélküli. Krémer felszólalása már akkor felkorbácsolta az érzelmeket, amikor financiális fejtegetésekbe kezdett, amikor pedig azt állította, hogy az egész kérdés a hazai irredentizmus felerősítését szolgálja, végképp elszabadította az indulatokat. Végül Vajda szólalt fel újból, aki hangsúlyozta, nem szavazat esetén megalázunk kétmillió magyart, igen esetén pedig nem tudjuk, miért vállalunk felelősséget. (vagy.hu)