Japán zsarol a szuperreaktorért
"Ha Európa Japán nélkül, egyedül akar nyomulni, akkor tegye, nem ijedünk meg" - hangzott a Brüsszel címére intézett, meglehetősen barátságtalan nyilatkozat Tokióból, a fúziós energia kísérleti reaktorának (ITER) helyszínéről folyó vitában. Az EU, Oroszország és Kína egyaránt támogatná a kutatásoknak a dél-franciaországi Cadarache-ban való végrehajtását, Japán azonban az Egyesült Államok, illetve Dél-Korea támogatásával a háta mögött váratlanul megmakacsolta magát, és ragaszkodik a saját helyszínéhez.
A kérdésről alig néhány hete, Bécsben folytatott vita után már-már biztató nyilatkozatok jelentek meg, sejtetve, hogy Japán esetleg elfogadja helyszínnek a Riviérától alig száz kilométerre lévő Cadarache-t, a francia atomkutatás központját, ahol már most 3500 tudóst - ezen belül 400 fúziós szakértőt - foglalkoztatnak. A körzetet a franciák ideális helyszínként ajánlották a többéves kutatás idejére odatelepülni kívánó szakemberek és családjaik számára. A legutóbbi, bécsi egyeztetésről beszámolva az Európai Bizottság szóvivője derűlátónak mutatkozott, mert - mint akkor hangoztatta - a francia helyszín egyik fél részéről sem részesült egyértelmű elutasításban.
Ilyen előzmények után óriási feltűnést keltett, hogy a japán ITER (International Thermo-nuclear Experimental Reactor) projekt vezetője, Szakata Toicsi meglehetősen barátságtalan stílusban oktatta ki az EU-t. Mint fogalmazott, Brüsszel óriásit téved, ha azt hiszi, a "fennhéjázó tárgyalási taktikája" előtt Tokió fejet hajt. A szénhidrogén-szükségletét csaknem maradéktalanul importból fedező Japán kormánymegbízottja az AFP-n keresztül - nehezen magyarázható indítékoktól vezérelve - értésre adta, hogy nekik nem sürgős a dolog, számukra az adott kérdésben nincs határidő, ezért a helyszín ügyében nem kötnek kompromisszumot. Teszi mindezt Tokió annak az uniós nyilatkozatnak az ismeretében, hogy az EU - a már említett francia helyszínen - akár egyedül is kész megépíteni a kísérleti reaktort. A létesítmény kivitelezésére a mostani tervek szerint 4,7 milliárd eurót kellene fordítani, a kutatás-fejlesztési ráfordításokkal együtt a projekt egésze 10 milliárd eurót emésztene fel.
A csillagokban végbemenő fizikai reakció lemásolása és megszelídítése révén kinyerhető energiáról olyan becslés látott napvilágot, hogy az amerikai Nagy-tavak vizének felső, egy centiméteres rétegéből kinyerhető az ismert szénhidrogénkészletekével egyenértékű energia. A hasznosításra mégis a 2050-es céldátumot említik a jelentések.
