Járai: nincs esély a jegybanktörvény módosításának visszavonására

Járai Zsigmond bár szeretné, ha a kormány elállna a jegybanktörvény módosításától, úgy véli, azt végül mégis elfogadja majd a parlament.

"Nincs szükség négy új monetáris tanácstagra, kilencen éppen elegen vagyunk" - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Pécsett, sajtótájékoztatón.

Utalt rá, hogy a jegybanktörvény módosítását a kormány kezdeményezte, elsősorban azért, mert elégedetlen az MNB monetáris politikájával. Az Országgyűlés november végén elfogadta ugyan a jogszabályt, de azt Mádl Ferenc államfő visszaküldte megfontolásra.

Járai Zsigmond megítélése szerint a módosítás a jegybank függetlenségének csorbítását eredményezi, valamint ellentétes az európai uniós elvárásokkal. Ennek ellenére valószínű, hogy "keresztül fogják vinni", így pedig már csak a végrehajtását követően lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért.

"Egy civilizált országban, ahol stabil intézmény- és pénzügyi rendszerre lenne szükség, ilyen törvénymódosításra nem szabadna sort keríteni" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a módosítás rendkívül káros, ám alapvetően nem befolyásolja a monetáris politikát, mivel ezt nem négy új taggal, hanem a grémium tagjainak lecserélésével lehetne elérni.

Járai Zsigmond úgy vélte, hogy nincs konfliktus a kormány és az MNB között, "a jegybank egyszerűen teszi a dolgát".

Visszautasította azokat a vádakat, miszerint az MNB célja az erős forint lenne. Mint mondta, a cél az infláció alacsony szinten tartása, amely csak erős forinttal lehetséges.

Emlékeztetett rá, a jegybank decemberben 5,9 százalékos, 2005 végére 4-4,5 százalékos, 2006 végére pedig 3,5 százalékos inflációval számol.

Járai Zsigmond megítélése szerint a magyar gazdaság rossz pályán halad, és a jelenlegi helyzet sokáig a dinamikus növekedés ellenére sem tartható fenn.

A fő okok között említette, hogy az államháztartás nincs egyensúlyban és tarthatatlanná vált a folyó fizetési mérleg hiánya.

Szavai szerint ez idővel két nagy belső sokkot, egy gyorsabb ütemű kamatcsökkentést követően a rövid lejáratú tőkének az országból való kivonását és az euró 2010-nél későbbi bevezetését eredményezheti.

Úgy vélte: a kedvezőtlen folyamatokat egy átfogó gazdasági reformmal lehetne orvosolni, amelyet a kormányzat már "régóta halogat". (ebroker)