Jövőre lassul a gazdasági növekedés, csökken az infláció és az alapkamat
Az elemzők szerint jövőre lassul a gazdaság növekedése és alig mérséklődnek egyensúlytalanságai; az infláció mérséklődése azonban utat nyithat a kamatok további csökkenésének - áll a Reuters legfrissebb, decemberi felmérésében.
A felmérés összefoglalója szerint a jövő évre várt kamatenyhítés a várakozások alapján már a következő hónapokban megtörténhet. A Monetáris Tanács kibővítése ellenére is csak óvatosan lazít a Magyar Nemzeti Bank, nehogy az egyensúlyi aggodalmak a forintárfolyam összeomlását okozzák - vélik az elemzők.
Bár vannak félelmek arra vonatkozóan, hogy a kibővített Monetáris Tanács a kamatok radikális csökkentésébe kezd, a felmérés résztvevői szerint a tanács nem kockáztatja meg a forint túlzott gyengülését. Több elemző szerint januárban újabb 50 bázispontos alapkamat-csökkentés lesz, az előrejelzések átlaga azonban maximum 25 bázispont.
Az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy néhány hónap alatt a jegybank 8,25-8,5 százalékra csökkenti a kamatot anélkül, hogy újabb forintválságot okozna. Ez alapján az idén már nem várható számottevő kamatcsökkentés, hiszen 2005 végére a konszenzus 8 százalék.
A Reuters által megkérdezett elemzők azzal számolnak, hogy jövőre ismét jelentősen csökkenhet az infláció: decemberre 5,7 százalékot, 2005 végére 4,4 százalékot vár a piac.
Az elemzők szerint a gazdaság növekedése kevés segítséget nyújthat jövőre az egyensúly javításához. Az idei növekedés konszenzusa 10 bázisponttal 4 százalékra javult, miután a Központi Statisztikai Hivatal felfelé módosította első félévi növekedési becsléseit.
A jövő évi előrejelzés azonban ismét romlott 10 bázispontot, így a 3,8 százalékos konszenzus most már egyértelműen lassulást vetít előre.
Az elemzők lefelé módosították az ipari termelés növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket. Míg az idei évre egytizedponttal kevesebbet, 8,4 százalékot, jövőre 7,5 százalékot várnak, fél százalékponttal kevesebbet, mint az egy hónappal ezelőtt.
Az államháztartás idei EU-módszertan szerint számított hiánya a konszenzus szerint 5,5 százalék lesz, jövőre 5 százalékra csökkenhet, 2006-ban pedig alig mérséklődik, 4,75 százalék várható. Az elemzők úgy vélik, az idei évre januárban előirányzott 4,6 százalékos szintet csak 2007-ben érheti el a hiány.
Az euró 2010-es bevezetéséhez 2008-ra három százalék alá kell csökkenteni a hiányt. Az elemzők többsége még mindig hisz a 2010-es eurózóna csatlakozásban, az euró bevezetését ennél későbbre datáló előrejelzések számának szaporodása azonban jelzi, hogy egyre feszítettebbnek érzik a hiánycsökkentési programot.
A tizenöt válaszadó harmada 2011-re vagy 2012-re teszi az euró magyarországi bevezetését.
Az elemzők kevés előrelépést látnak a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentésében is. Az idei évre 7,06 milliárd euró a konszenzus - 60 millióval több, mint egy hónapja -, ami a GDP mintegy 9 százaléka. Jövőre 6,9 milliárd euró folyó hiányt várnak az elemzők. (ebroker)
