A pénztárak a pénzügyi piac legfiatalabb, ám legdinamikusabban fejlődő szereplői, 2005-ben már a bruttó hazai termék 0,8 százalékának megfelelő összeg áramlik a magán nyugdíjpénztári szférába - idéz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Hírlevele Várfalvi Istvánnak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának előadásából.

Az összeg a 2004-re várható, 22 250 milliárd forintos GDP alapján 178 milliárd forint lesz. Azért fontos ez az arány - hangsúlyozta a konferencián Várfalvi -, mivel az Európai Unió vitatja azt az eddig csak a lengyel, a svéd és a szlovák kormányok által alkalmazott gyakorlatot, amely szerint a kötelező magán nyugdíjpénztárakba befolyó tagdíjjal csökkentik az államháztartás hiányát. Ezzel a módszerrel a magyar költségvetés deficitje is jelentősen mérséklődne - jelentette ki Várfalvi István.

A konferencián a magán, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak szabályozásával kapcsolatban három jogszabály-módosítási javaslat is elhangzott. Az egyik szerint lehetővé válna, hogy azok a magán nyugdíjpénztári tagok - jellemzően az idősebb, kevesebb pénztártagsági évvel rendelkezők -, akik pénztári megtakarításaik alapján kevesebb nyugdíjat kapnának, mint az állami rendszerből származó nyugdíjuk egynegyede, 2012-ig visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe.

Egy másik parlamenti kezdeményezés alapján 2005-től lehetővé válna, hogy az önkéntes pénztári tagok egyéni számlaegyenlegének 50 százalékát hitel fedezeteként is felajánlhassák. Egy harmadik elképzelés szerint 2006-tól az önkéntes pénztárak tagjai nem írhatják le automatikusan személyi jövedelemadójukból a pénztári befizetés után járó kedvezményt, hanem az adókedvezménynek megfelelő összeget a Magyar Államkincstár utalja majd át számukra a tárgyévet követően.Még mindig meglehetően magasak a pénztárak működési költségei, ami a rendszerbe elsőként belépő generációkat jobban terheli, mint az utánuk következőket - hangzott el a konferencián.

A felügyelet ajánlást készít elő az átláthatóbb piaci verseny érdekében és a jövőben "prudenciális megbeszéléseket" folytat a problémás kasszák vezetőivel, még mielőtt határozatot hozna velük kapcsolatban. A PSZÁF fel fogja hívni a figyelmet azokra a pénztári megoldásokra, amelyek nem sértik a jogszabályokat, de jelentősen növelik a pénztárak kockázatait. A pénztárak együttes vagyona 2004. június végén megközelítette az 1200 milliárd forintot - ami a bankszektor teljes betétállományának mintegy 30 százaléka -, ugyanakkor a kasszák befektetései között mindössze 100 milliárd forintnyi részvény található. (ebroker)