Karcsúsodó önkormányzatok
Több mint háromezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítéséhez kap 3,1 milliárd forint egyszeri költségvetési hozzájárulást 388 önkormányzat. Az első fél évben 1,1 milliárdot igényeltek a helyhatóságok a létszámcsökkentésekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez, s ebből 1100 állást szüntettek meg. A tervezett hatmilliárd forintos alapból azonban így is megmaradt csaknem kétmilliárd. Az idei keret jóval nagyobb, mint a korábbiakban, ez volt ugyanis az első olyan év, amikor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott önkormányzati intézmények karcsúsításához is lehetett állami hozzájárulást kérni. Ezért számított arra a Belügyminisztérium, hogy több támogatásra lesz szükség.
Az önkormányzatok az ország legnagyobb foglalkoztatói, öszszesen mintegy 500 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. Az állam közvetlenül nem írhat elő leépítést a helyhatóságok számára, de a szűkös költségvetési lehetőségek jóval szigorúbb létszámgazdálkodásra kényszerítik a településeket, illetve a megyéket.
Jövőre eredetileg 25 milliárd forintot tervezett a központi költségvetés a helyi létszámcsökkentési döntések támogatására. A pénz mintegy felét a módosító javaslatok során más célokra csoportosították át, de a 2005-ben rendelkezésre álló keret így is kétszerese az ideinek. Felemásnak tartja azonban a helyzetet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Zongor Gábor szerint ugyanis az önkormányzatok többségénél összességében már nincsenek létszámtartalékok. Elképzelhető, hogy egy-egy szakterületen még ésszerűen csökkenthető a dolgozók száma, de gyakori, hogy ugyanaz az önkormányzat pénzhiány miatt más területen nem tud annyi szakalkalmazottat felvenni, mint amennyi a törvények szerint kötelező lenne. Az állam az elmúlt években folyamatosan egyre több feladatot adott át a helyhatóságoknak, amelyeknek pénzügyi feltételeit nem biztosította. A főtitkár rámutatott: a hosszú évek óta húzódó önkormányzati finanszírozási reform egyik legfontosabb eleme lenne, hogy meghatározzák, melyek a helyi feladatok ellátásának alapkövetelményei, s mik ezek költségei. Ezután lehetne tisztán látni az önkormányzati dolgozók számával kapcsolatban is.
Míg az első fél évben a legnagyobb támogatásokat szinte kivétel nélkül a megyei önkormányzatok kérték, a második ütemben a nagyvárosok igényelték a legtöbb pénzt. A fővárosi önkormányzat áll az élen: 190 dolgozó leépítéséhez nyertek el 140 millió forintot. Hermann Judit aljegyző elmondta: az átszervezések 12 fővárosi intézményt érintettek, tíz kórházat, a Fővárosi Pedagógiai Intézetet és a közhasznú társasággá alakuló Madách Színházat. A kórházakban elsősorban nem a gyógyító, hanem a gazdasági-műszaki területen szüntettek meg álláshelyeket. A főváros jövőre várhatóan tovább folytatja az intézményracionalizálást.
Miskolc százmillió forint állami hozzájárulást kap 104 álláshely megszüntetéséhez, tudtuk meg Mihalecz Péter aljegyzőtől. A város gyereklétszámának jelentős csökkenése miatt óvodákat és általános iskolákat vontak össze. Érintette a leépítés az egészségügyi és a közművelődési intézményeket, s a polgármesteri hivatalt. Elmondta: a város a továbbiakban nem tervez létszámcsökkentést, ha csak a költségvetés miatt nem kényszerülnek erre.
Debrecen 73 közalkalmazott és köztisztviselő leépítéséhez kap 80 millió forintot - mondta Földi Enikő, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője. A cívisvárosban elsősorban szintén az oktatási és az egészségügyi területet érintették az intézkedések. A főosztályvezető szerint az átszervezés oka elsősorban a racionálisabb gazdálkodás, és nem a szorító költségvetési helyzet volt.
