Káros növényvédő-maradékok
Mai ülésén szavaz az Európai Parlament az élelmiszerekben és takarmányokban, és azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékét (MRL) szabályozó rendelkezésről. Az EU mostantól rendeletben szabályozza a kérdést, annak átvétele minden tagországban automatikus.
Nem biztos, hogy az ilyesfajta egységesítés tükrözi az egyes tagországokban eltérő élelmiszer-fogyasztást - mondta el Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium növény- és talajvédelmi főosztályának vezetője. Az engedélyezett határértékeket már a csatlakozás előtt harmonizálta Magyarország. Ez nem csak szigorítást hozott, egyes határértékek nőttek is.
A jelentős változást most az hozhatja, hogy ez az érték abban az esetben is szabályozott lesz minden tagállamban, ha a vegyszer felhasználása egy adott tagországban nem engedélyezett - ez eddig értelemszerűen nulla volt, vagyis kilogrammonként minimum 0,01 milligrammos maradványszintet sem tette lehetővé. A növényvédőszer engedélyezése továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik majd.
A parlamenti módosító indítványok között felmerült, hogy az interneten tegyék közzé a szabályokat megsértő cégeket. A mezőgazdasági attasék munkabizottsága szerint ez adatvédelmi aggályokra adhat okot, így ennek a tagállamok hatáskörébe kell kerülnie. Magyarországon egyébként egy készülő törvénymódosítás lehetővé tenné hasonló nyilvános lista közzétételét.
Az EP szerint nemcsak az egyes növényvédőszer-maradékok egészségre gyakorolt hatását kellene vizsgálni, hanem azt is, hogy ezek kombinációja esetén milyen határérték ajánlott. Ennek vizsgálatára még nincs módszer, ráadásul a több száz hatóanyag összes lehetséges kombinációja szinte felmérhetetlen - vélekedett a munkabizottság, amely kivitelezhetetlennek tartott egy másik indítványt is. Ebben az EP-képviselők nemcsak az egészséges, de az "érzékeny" - például allergiás - fogyasztó igényeit is figyelembe vennék. Eke István szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden egyes MRL csakis nulla lehetne.
A piacra kerülő termékeket alapvetően nem piacra kerülés előtt vizsgálnak, ennek költsége Eke szerint sokszorosa lenne az áru értékének, ám előfordulhat, hogy a konzerviparban, vagy a néhány napja átadott szentesi önellenőrző élelmiszer-biztonsági laborban maguk a termelők ellenőrzik a terméküket. Ha egy nemzeti hatóság problémás terméket talál, kérheti a termék visszavonását vagy vizsgálatát. Súlyos esetekben az azonnali tiltás a megoldás, ha azonban ez egészségügyi kockázatot nem jelent, rendszeres ellenőrzést rendelnek el - mondta el Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal elnöke. Ez a szúrópróbaszerű ellenőrzéstől a kötelező vizsgálatig terjedhet. A harmadik országból érkező élelmiszerimport esetében a termék és a származási hely határozza meg az ellenőrzést. Az élő állatoknál például minden ötödik szállítmányt ellenőriznek, a vágott hústermékeknél minden tizediket, míg a konzervek esetében minden huszadikat. (A legproblémásabb termékkör egyébként a friss zöldség-gyümölcs, ebben az esetben a minták 60-70 százaléka mentes a maradékoktól - függetlenül attól, kezelték vagy nem.)
Ugyanakkor minden, az unióba érkező iráni pisztáciaszállítmányt meg kell vizsgálni. Erről azután döntött az EU, hogy 270 esetben sértették meg az MRL-szabályozást. Budapest erre a szabályra hivatkozva eddig négy alkalommal javasolta, hogy a Magyarországról érkező valamennyi fűszerpaprika-szállítmányt ellenőrizzék a tagállami hatóságok. Ezt azonban Brüsszel elvetette, mondván hat hónap alatt csupán tizenháromszor találtak a szabályoknak nem megfelelő brazil szállítmányt. A tagállamok így saját hatáskörükben dönthetnek az ellenőrzésről. Ezt eddig csak Németország kezdte meg, amit a piaci mozgáson kívül az is magyaráz, hogy az ellenőrzések költségeit minden esetben a tagországok állják.
