A tegnap, az év utolsó parlamenti ülésén végső formába öntött és várhatóan jövő hétfőn kihirdetendő 2005. évi költségvetés az ideinél kisebb államháztartási hiánnyal számol, annak ellenére is, hogy a módosítások nyomán a deficit több mint 21 milliárd forinttal nőtt. Az elfogadott jövő évi büdzsé a kormány eredeti terveihez képest elsősorban az önkormányzatoknak juttat többletforrásokat, míg az államháztartási folyamatokkal kapcsolatos kockázatok mérséklésére hivatott általános tartalék mértéke némiképp csökkent.

A tavalyihoz hasonló nagyságrendben beérkezett, közel 1700 úgynevezett első körös módosító indítványból mindösszesen 130-ra bólintottak rá a képviselők három hete, aminek eredményeként 36 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés bevételi főösszege, ugyanakkor a kiadások ennél nagyobb mértékben, 56 milliárddal emelkedtek. Több mint 11 milliárd forinttal többet, mintegy 149 milliárdot remél az állam a PPP-konstrukcióban épülő sztrádák koncesszióba adásából, 20 milliárdot meghaladó pluszösszegre számít az állami vagyonnal kapcsolatos befizetésekből, és valamivel nagyobb társasági adóbevétellel számol a kormány az eredeti tervekhez képest. Az elképzelések szerint a Mol 17 milliárd forinttal többet fizet be bányajáradék címén, amit a gázáremelés kompenzációjára fordítanak.

A kiadások emelkedéséből főként az önkormányzatok profitáltak, csakúgy mint a zöld utat kapott második körös, a fejezeten belüli átcsoportosítást lehetővé tevő módosító indítványokból. A települések először közel 16 milliárd forintos pluszforráshoz jutottak, a képviselők feljebb srófoltak néhány normatív támogatást, majd múlt héten a korábban jelzett 6 százalékosnál nagyobb, januárban 7,5, szeptemberben újabb 4,5 százalékos bérfejlesztésre kaptak az illetménytáblában garantált formában további 8,4 milliárd forintot; ugyanakkor a létszámleépítésekre előirányzott 25 milliárdos keret a felére apadt. Érdekesség, hogy a kormány 15 milliárd forinttal többet szándékozik költeni lakásépítési támogatásokra, míg a legnagyobb volumenű növekményt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok soron találjuk. Ismert, a költségvetési tervezés hajrájában a kormány azt hangoztatta, hogy az intézményeknek erre a célra körülbelül 800 milliárd forinttal kellene megelégedniük, ami az egyeztetések során közel 1100 milliárdra emelkedett, végül 1126 milliárdon állt meg.