Ki lehet az úr az EU-diplomáciában?
A tervezettnél lassabban halad az EU közös diplomáciai szolgálatának (External Action Service) létrehozása. Az eredeti elképzelések szerint közvetlenül az uniós alkotmány október végi aláírását követően meg kellett volna kezdeni az előkészületeket, hogy az alaptörvény 2006-os életbelépésének időpontjára felállhasson a hétezer fősre tervezett külszolgálat. Ezzel szemben mostanáig mindössze egy akciócsoport létrehozására futotta Javier Solana külpolitikai főképviselő erejéből, míg az Európai Bizottság új elnökével, José Manuel Barrosóval tervezett találkozó és a tanács titkárságával esedékes egyeztetés nem valósult meg.
A hivatalos magyarázat szerint arról van szó, hogy az új összetételű bizottság beiktatásának késlekedése miatt ez a projekt is csúszást szenvedett. A Handelsblatt azonban úgy véli, hatalmi harcok állnak a késlekedés hátterében. A bizottság részéről sokan ellenzik az új diplomáciai testület létrehozását, amely az unió külügyminiszterévé kinevezendő Javier Solana irányítása alatt állna, és így bizottsági apparátustól a tanácshoz csoportosítaná át a külügyi hatásköröket. Solana részéről alaptalannak mondják ezt az aggályt, rámutatva, hogy a bizottság jelenlegi külügyi részlege (External Service) több ezer főből, míg a külpolitikai főképviselő csapata csupán 450 szakemberből áll, így a két csoport összeolvasztása után aligha kell a bizottsági érdekek háttérbe szorulásától tartani.
A számos tisztázatlan kérdés miatt nem lehet arra számítani, hogy az EU állam- és kormányfői e heti csúcsértekezletén érdemi előrelépés történik az ügyben. Megfigyelők inkább arra számítanak, hogy a jövő év első felében, a luxemburgi elnökség ideje alatt készül el az uniós külszolgálat koncepciója, és arról a júniusi csúcson születhet döntés. (VG)
