Kijevi válság: gazdasági tétek
Vizsgálatot indított hétfőn a kijevi parlament Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt megmérgezése ügyében, miután a múlt hét végén a Juscsenkót kezelő bécsi orvosok közölték: immár bizonyos a mérgezés ténye. A vizsgálat szépséghibája, hogy ugyanaz a Volodimir Szivkovics fogja vezetni, aki októberben már lezárt egy hasonló parlamenti nyomozást, s az arra az eredményre jutott, hogy Juscsenko vírusfertőzés áldozata lett - jelenti a Bloomberg.
Eközben a Neue Zürcher Zeitung olyan elemzést tett közzé, amely rávilágít az országot megosztó vetélkedés gazdasági hátterére. Ukrajna keleti körzeteiben valóságos - és egyértelműen az orosz gazdasági hatásnak betudható - ipari boom van, ezért a politikai válságot követő esetleges kettészakadás nyomán súlyos helyzet állna elő a Moszkvától távolodni akaró középső és nyugati régiókban.
Ukrajnában tavaly 9,4 százalékkal növekedett a GDP, az idei első nyolc hónapban pedig 13,4 százalékkal. A növekedési impulzusok azonban nem nyugatról, hanem keletről érkeznek. Ennek folytán az orosz nyelvű keleti és déli körzetek gazdagabbak, iparosodottabbak, innen származik az ország kivitelének döntő hányada, az előállított, egy főre eső újérték-tömeg itt 30 százalékkal magasabb, mint Ukrajna középső területein, és 15 százalékkal nagyobb, mint a lengyel határ közelében lévő vidékek esetében.
Mint a WIIW elemzője, Vaszilij Asztrov rámutat, az aránytalanságok kialakulásához hozzájárult az is, hogy az olajat és a gázt Ukrajna még mindig rendkívül olcsón kapja. Az EU felelőssége is felvethető abban, hogy éppen a hozzá közelebb eső területek a fejletlenebbek. Míg Brüsszel Oroszországgal szorosabbra fűzte a kapcsolatokat, az ukrán szállításokat hol mennyiségi korlátozásokkal, hol dömpingeljárásokkal sújtják, mert Ukrajnát az EU eddig nem ismerte el működő piacgazdaságnak.
