Kiskereskedelem: jó a lassuló dinamika

Októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. Ez az utóbbi négy hónap legnagyobb bővülése, ám a gyorsulás mértékét tekintve mégsem beszélhetünk korrekcióról, így feltehetően kitart a vásárlási dinamika utóbbi hónapokban megindult csökkenése. Figyelembe véve a magyar gazdaság növekedését és egyensúlyi problémáit, ez kifejezetten kedvező tendenciának mondható a többéves, a teljesítőképességgel összhangban nem álló fogyasztásbővülés után.

Az utolsó negyedév első hónapjában az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma visszaesett, de meglódult a háztartásicikk- és könyv-kiskereskedelmi üzletek forgalma. Még kisebb a kiskereskedelem éves alapon mért forgalombővülése, ha figyelembe vesszük a gépjármű- és üzemanyag-eladásokat is, amelyeket módszertani és közgazdasági okokból külön kezelnek. Ezek jelentősége nemcsak azért nagy, mert a teljes kiskereskedelmi forgalom negyedét adják, hanem azért is, mert a fogyasztás második negyedéves megugrását elsősorban annak tulajdonították az elemzők, hogy a regisztrációs adó bevezetése előtt ideiglenesen megugrott az autóeladások száma. Ezt az adatok egyre inkább alátámasztják - hiszen nyár közepétől látványosan visszaestek - a növekedési mutatók. Októberben például mindössze 2,9 százalékos volt a két kategória 12 havi növekedési üteme.

A lassulás nyilvánvalóan a lakosság vásárlási szándékaival és ezen keresztül a belső kereslettel áll szoros összefüggésben, így nem kizárt, hogy a növekedésre is lesz némi kedvezőtlen hatása, bár a tapasztalatok szerint a fogyasztás növekedési ütemének mérséklődése inkább az importkeresletre hat. A lassuló tendencia - figyelembe véve az utóbbi három év túlpörgetett gazdaságát - a hoszszú távú növekedési és egyensúlyi kilátások szempontjából kedvező hír, amire a szakértők régóta várnak. (VG)