Külföldre mennek a kínai cégek
Egyre több kínai vállalat alapít leányvállalatot külföldön, így a korábban szinte kizárólag tőkeimportőrként számon tartott hatalmas országgal immár mint nemzetközi beruházóval is számolni kell. Az UNCTAD adatai szerint tavaly 1,8 milliárd dollárt fektettek be külföldön a kínai cégek. Ez ugyan csak néhány százaléka a Kínába beáramlott tőkének, ráadásul a korábbi évekhez képest visszaesést jelent. A tavalyi év végén azonban már nem kevesebb mint 3439 kínai cégnek volt - összesen 7470 - külföldi leányvállalata.
A Financial Times Deutschland szerint elsősorban a hazai piac fokozatos telítődése készteti külföldi megjelenésre a kínai vállalatokat, amelyek a boom évei alatt felhalmozott tőkéből könnyedén tudják finanszírozni terjeszkedésüket. A gyártási költségek persze továbbra is sokkal alacsonyabbak odahaza, ezért a legtöbben terjesztőhálózatot hoznak létre. Nem ritka az sem, hogy egy kínai cég külföldi összeszerelő-üzemekkel próbálja kijátszani az importkorlátozásokat, vagy éppen elkerülni a késztermékek magas behozatali vámját. Fontos motiváció lehet az is, hogy helyszíni fejlesztőközpontokkal biztosítanak megfelelő dizájnt az alapvetően Kínában készülő termékek számára. A világszerte UMTS-hálózatokat építő Huawei például számos országban, így az Egyesült Államokban is fenntart fejlesztőközpontokat.
A kínai cégek nemzetközi terjeszkedésében a kormányzati nyomás az egyik legfontosabb tényező. Peking stratégiai célként kezeli a kínai multinacionális vállalatok erősítését - fogalmaz Vu Ji miniszterelnök-helyettes. A cégeknek ugyan továbbra is engedélyt kell kérniük a külföldi megjelenéshez, ám ezt a folyamatot fokozatosan egyszerűsítik, és adókedvezményekkel, valamint hitelekkel is segíti őket az állam.
Az állami tulajdonú cégek kulcsszerepet játszanak a külföldi terjeszkedésben. Tavaly a tőkekivitel mintegy felét a PetroChina, a Sinopec és más olajtársaságok afrikai és délkelet-ázsiai bevásárlásai tették ki; Peking stratégiai fontosságú nyersanyaglelőhelyek biztosítását várja ezektől a beruházásoktól. A nyersanyag-kitermelőket azonban a termelő-, kereskedő- és szolgáltatóvállalatok is egyre nagyobb számban követik. Bár a kínai menedzserek sokszor nem tudnak megfelelően helytállni a nemzetközi színtéren, és gyakran alábecsülik a kulturális vagy szabályozásbeli különbségekben rejlő kockázatokat, mégis oda kell rájuk figyelni - figyelmeztet a német üzleti lap.
