Lassuló visegrádi növekedés

A cseh gazdaság 3,6 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben, ami 0,3 százalékpontos lassulást jelent az április-júniusi időszakhoz képest. A szerényebb adat egyik oka, hogy a háztartások kiadásai mindössze 2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban. A januárban és májusban életbe lépett adóteher-növekedések ugyanis kedvezőtlenül hatottak a fogyasztásra. De a tőkejavak termelésének növekedése is jelentősen visszaesett, a korábbi 13,9 százalékról 8 százalékra mérséklődött. Nemzetközi szervezetek szakértői szerint a cseh gazdaság legnagyobb problémái a magas adók, a rugalmatlan munkaerőpiac és a túlságosan nagylelkű jóléti rendszer - írja a Bloomberg.

A lengyel gazdaság könyvelhette el a térségben a legnagyobb lassulást. A második negyedévi 6,1 százalékról a harmadik negyedévben 4,8 százalékra esett vissza a gazdasági növekedés. Bár Szlovákiában is lassult a GDP-bővülés, az 5,3 százalékos növekedéssel a legjobb teljesítményt nyújtotta a V4-ek között, míg Magyarországon mindössze 3,7 százalékkal bővült a gazdaság (VG, 2004. december 10., 5. oldal).

A lassulás legfőbb okaként ezekben az országokban azt látják, hogy számos vállalat viszszafogta befektetéseit a nyugat-európai fellendülés megtorpanásának láttán. A visegrádi országok termékeinek legfőbb célállomása Németország, ahol ugyancsak lassult, mindössze 1,1 százalékos volt a növekedés a július-szeptemberi időszakban. De ugyanígy lassulás jellemezte az egész eurózóna gazdaságát. Ennek következtében Szlovákiában a második negyedévben 16,4 százalékkal bővült az export az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedévben azonban már csak 5,1 százalékos volt a kivitel növekedése.

A lassulás ellenére a legtöbb szakértő optimistán vélekedik a térség jövőjéről, és stabil, az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedésre számítanak jövőre is.