Magyar üzleti szemmel
Számos furcsasággal találkozik az ember, ha Ukrajnában készül céget alapítani. Szemben a magyar gyakorlattal, nem lehet csak úgy bárhová, például egy lakásba céget bejegyezni, hanem meghatározott méretű valós irodahelyiséget kell vásárolni/bérelni - mondta Solyomvári Gábor, az Altura Construction igazgatója. Hozzátette, hogy nem lehet addig külföldi személyt igazgatónak megtenni, amíg az illető nem kapott munkavállalási engedélyt, ehhez pedig igen komoly bürokráciával kell megküzdeni. Ugyancsak érdekes követelmény, hogy a vállalatvezetőnek személyesen be kell mutatkoznia az adórendőrségen.
Bár Ukrajnában jóval olcsóbb magáncéget alapítani, mint Magyarországon (néhány száz dollárból ugyanis már lehet kft.-t bejegyeztetni), a cégalapításnál, az ügyvitelnél egyaránt számos bürokratikus akadályba ütközik az ember - mondta a magyar érdekeltségű kijevi cég vezetője. A rendszer tehát túlszabályozott, ugyanakkor jellemző az is, hogy helyismerettel vagy kenőpénzzel könnyen át lehet lépni ezeket a korlátokat, meg lehet gyorsítani az eljárásokat.
Az ukrajnai partnerek egyre megbízhatóbbak. A Stollwerck, a Sweetpoint és a Bravos cég termékeit forgalmazó Altura egyre gyakrabban szállít 14-30 napos határidővel, és ha elő is fordul, hogy egy-egy partner néhány napot csúszik a fizetéssel, az már nem jellemző, hogy valaki lelép a pénzzel - mondta az igazgató. Hozzátette: hasonlóan jók a tapasztalatok a helyi munkaerővel kapcsolatosan is. Bár az első időkben voltak nehézségek, mára sikerült megtalálni a megfelelő munkatársakat. Ráadásul a 200 dollár körüli átlagfizetés is igen kedvezőnek mondható. Solyomvári megjegyezte, hogy a kormányzat sokat tett a munkaerőpiac kifehérítéséért, amikor az idén januártól 13 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót.
Solyomvári óriási lehetőségeket lát keleti szomszédunkban. Bár a 47-48 milliós ország valós piaci potenciálja nem erősebb, mint Magyarországé - a középosztály ugyanis, amelyre alapozni lehet, csak most kezd fejlődni -, öt-tíz év múlva azonban jelentősen megnő majd az ország vásárlóereje. A magyar vállalatok viszont ezt a potenciált sajnos még nem ismerték fel, főleg azért, mert gyakran téves ismereteik vannak Ukrajnáról.
Többek között tévhit az is, hogy elegendő, ha valaki jól beszél oroszul. Az egyetlen hivatalos nyelv ugyanis az ukrán, így a cégügyeket csak ukránul lehet intézni. Mivel a két nyelv nagyobb mértékben tér el egymástól, mint azt gondolnánk, ha a cégvezető nem is, de egy alkalmazottnak mindenképpen jól kell beszélnie a nyelvet. Arra is rá kellene ébredniük a magyar vállalkozóknak, hogy egy budapesti irodában ülve nem lehet termékeket eladni Ukrajnában, hanem személyes kapcsolatokat kell kialakítani, le kell ülni például egy közös vacsorához, ha üzletet akarunk kötni - hangsúlyozta Solyomvári Gábor.
