Magyarország "skizofrén téridőben" ténfereg
A jelenlegi Magyarország se nem vonzó, se nem példakép az elcsatolt országrészek magyarsága számára - írja pénteki számában a Pozsonyban megjelenõ Új Szó.
A cikkíró, Soóky László úgy látja: "Magyarország Trianon óta szellemiségében és nemzettudatában devalválódott, s ez a hanyatlás felerősödött azáltal, hogy az ország élére minduntalan tehetségtelen, tudathasadásos, kishitű, megalkuvó, szolgalelkű emberek kerültek."
Olyanok, akik felkészületlenségüket halandzsával álcázzák, akik "egy időben azonosítják magukat Károlyi gróffal és Nagy Imrével, s úgy hajolnak meg ötvenhat forradalma előtt, hogy suttyomban felvirágozzák Kádár János sírját."
Kifejtése szerint ebben a "skizofrén téridőben" ténfereg ma is Magyarország lakossága. Azon Magyarországé, amelyet sokan nem átallnak ma is anyaországként emlegetni, miközben "ez az anyaország az internacionalizmus bűvöletében alapszerződésekben rögzíti az elcsatolt nemzetrészek végleges internálását". Mint írja, ennek a földrajzi képződménynek a lakossága dönt arról a vasárnapi népszavazáson, hogy az egykori magyar állampolgárok gyerekei és unokái egyéni kérelem alapján folyamodhatnak-e magyar állampolgárságért.
"Ilyen felelősséget egy normális ország normális vezetése soha nem tukmálna rá a polgáraira, nem alázná meg őket a járatlanság eredendő felelősségével, nem riogatna sunyin, hanem cselekedne. Cselekedhetne, ha lenne rögzített nemzeti programja, cselekedhetne, ha a magyar nemzetnek akár a virtuális egységesítését is komolyan gondolná, ami a mindenkori hatalom nemzettudatának, önbecsülésének, elkötelezett szándékának, őszinteségének a függvénye" - áll a lapban, melynek cikkírója szánalmasnak nevezi a népszavazás létrejöttének "kórelőzményét", azt a tényt, hogy a választás lehetőségét az a Magyarok Világszövetsége harcolta ki, amely "a jelenlegi hatalom minden gyakorlója szerint persona non grata".
A határon túli Soóky László számára azért fontos a népszavazás eredménye, mert az ad majd választ arra, vajon Magyarország lakossága a magyar nemzet részének tekinti-e az ország határain kívül rekedt magyar tömegeket, vagy sem. "Megerősödik-e a gének megmaradásának az illúziója, vagy pedig az ''''anyaország'''' lakosságától kap legitimitást minden utódállam a nyelvi asszimiláció brutális végrehajtására és befejezésére" - fogalmaz a cikkíró, aki szerint a népszavazás tétje lényegesen nagyobb, mint "a határon innen élő magyarság forintosított értéke."
"Kikönyököl a sírjából a határokon kívül rekedt történelem, az, amelyet a közelmúlt és a mai Magyarország vezető ideológusai nagy szeretettel és megható következetességgel mosnak ki a nemzet emlékezetéből" - írja és leszögezi: "sem most, sem a közeli, de még a távoli jövőben sem kívánom elözönleni Magyarországot".
Vasárnap azonban kiderül, hogy "a szellemi cenzorok mekkora hatékonysággal dolgoztak a rendszerváltozást megelőző, s az azt követő idők folyamán". Másnap, december hatodikán pedig "talán arra is választ kaphatunk, hogy milyen módszerekhez folyamodik majd a magyarországi hatalom gyakorlója annak érdekében, hogy kibúvót találjon a népakarat végrehajtása alól" - fejeződik be az Új Szó cikke. (nol)
