Még nem információs társadalom
Magyarországon az információs társadalom fejlettsége nemcsak a régi uniós országok átlagától marad el jelentősen, de a legtöbb részmutatót illetően az újonnan csatlakozottaknál is az utolsók között szerepel. Ezzel szemben hazánkban az infokommunikációs ipar súlya a gazdaságban felülmúlja az EU15 átlagát.
A tíz, újonnan csatlakozott és a három, tagságra aspiráló (Románia, Bulgária, Törökország) államot vizsgálva az első csoportba Szlovénia, Málta és Észtország sorolható: mind az infokommunikációs ipar és ágazat GDP-ben betöltött részesedése - vagy például a foglalkoztatáshoz, az exportteljesítményhez való hozzájárulását tekintve -, mind pedig az infokommunikációs javak és szolgáltatások alkalmazása fejlett, és megközelíti, esetenként meghaladja kevésbé fejlett régi uniós országok mutatóit - olvasható az ICEG kutatóintézet tanulmányában. A második csoportba a többi kelet-közép-európai és balti állam tartozik, amelyekben csak az egyik dimenzióban erős a szektor, míg a csatlakozásra várók a legfejletlenebbek e tekintetben.
Hazánknak a második csoport tagjaként van mit behoznia a lakossági és vállalati hozzáférést és használatot illetően, de nagy a lemaradás az egy lakosra jutó számítógépek és internet-előfizetések számában is. Szűk a szélessávú felhasználók köre, nem elterjedt az online vásárlás és értékesítés. Ezeknek a hátterében a magas hozzáférési díjak és a jövedelemegyenlőtlenségek állnak, de az is közrejátszik, hogy a kormányzat kevesebb pénzt és figyelmet fordított az információs technológiák elterjedésének elősegítésére - olvasható az elemzésben. Mivel a lakosság körében alacsony az infokommunikációs eszközök használata, a vállalatok az információs technológiáknak inkább az egymás közötti kapcsolatfenntartásban veszik hasznát.
Hazánkban a jelentős külföldi tőkebefektetéseknek, illetve a szoftvergyártás esetében a belföldi termelői kapacitások meglétének köszönhetően az infokommunikációs ipar súlya jelentős. Összefoglalva, a szolgáltatások alkalmazása nagymértékben hozzájárul a termelékenység, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővüléséhez, az említett mutatókban fennálló lemaradás csökkenti a gazdaság versenyképességét, ezen keresztül a GDP expanzióját - emeli ki a tanulmány szerzője. (VG)
