Miért jártak jobban az EU-val a finnek?

Az EU-csatlakozás a finn gazdaság növekedését évi 0,7 százalékponttal gyorsította 1995 óta, az osztrákét 0,4, a svédét pedig 0,3 százalékponttal - állapítja meg a Bécsi Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. Az 1995-ös csatlakozás óta eltelt kilenc évben a megelőző évtizedhez képest a gazdasági növekedés Finnországban évi 2,4 százalékponttal volt gyorsabb (ebből 0,7 írható az EU "számlájára"), Svédországban 1,4 százalékponttal, míg Ausztriában 0,8 százalékponttal lassult - ismerteti a tanulmányt a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A kilencvenes évek elején a finn gazdaságot a szovjettel folytatott kereskedelem kiesése, a svédet bankválság sújtotta. A két ország részben csak fájdalmas reformlépések következtében tudott ismét növekedési pályára állni, s a finn szerkezetváltás sikerült a legjobban (lásd Nokia-sztori).

A súlyos recesszió mély nyomokat hagyott a finn és a svéd költségvetésben is, amely csak a kilencvenes évek végére zárult többlettel. A munkanélküliség mindhárom országban nőtt, míg azonban Svédországban és Finnországban igazi multinacionális cégek is vannak, Ausztria a kis- és a közepes vállalatok országa. Elemzők szerint a finn siker részben a kutatás-fejlesztésbe fektetett nagy összegeknek köszönhető. (VG)