Mit ne vegyünk se karácsonykor, se máskor
A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a svájci központú WWF listát tett közzé azokról a termékekről, amelyektől a veszélyeztetett fajok és saját jó lelkiismeretünk védelmében még a karácsonyi bevásárlás hevében is tartózkodnunk kell.
Bármennyire vágyik is gyermekünk tigriskölyökre, esetleg beteg hozzátartozónk a dzsungel királyának testéből készült tradicionális ázsiai gyógyszerekre, álljunk ellen a kísértésnek, éljenek a tigrisek!
Ha kaszpi-tengeri tokhalból készült Beluga kaviárra fáj a fogunk, keressük a dobozon a CITES, az ENSZ veszélyeztetett fajokat védő szervezetének igazolását - ha nem találjuk, akkor a hal halála és a kaviár ára is az orvhalászok számlájára írandó.
A tibeti antilopszőrből készült sálak (a luxuscikkek világában járatosak kedvéért a shahtoosh-termékek) divatosak ugyan, de ne feledjük, hogy az antilop - a birkával ellentétben - csupán egyszer nyírható meg: utoljára...
A feketekereskedelmet támogatjuk és fajokat taszítunk a kipusztulás szélére akkor is, amikor korallékszereket, krokodil- vagy kígyóbőrből és elefántcsontból, vagy tengeri teknőspáncélból készült termékeket vagy vadon termő mexikói kaktuszt vásárolunk. (A krokodil- és kígyóbőr termékek esetében a CITES-címkével ellátottak tenyésztett állományból származnak, így megvehetők. Kérdés persze, hamisítják-e a CITES-engedélyt tanúsító címkét.) A lakomából nem baj, ha kifelejtjük a tőkehalat - a WWF szerint a helyi szupermarketnél lehet tájékozódni, nem illegális halászatból származik-e a bekebelezendő jószág.
A WWF óva int azoktól a televízióktól és hifi-berendezésektől is, amelyek készenléti állapotban is sokat fogyasztanak, és így fölöslegesen terhelik környezetünket. (Napi Online)
