MNB: 50 bázispontos kamatvágás
A Monetáris Tanács 2004. december 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2004. december 21-i hatállyal 10,00%-ról 50 bázisponttal 9,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
A kamatcsökkentést elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok kedvező alakulása tette lehetővé. A fogyasztói infláció és a maginfláció a tényadatok szerint csökkenő pályán van. A Tanács megítélése szerint az infláció csökkenése a jövőben is folytatódni fog, amit megerősít a versenyszféra béremelkedésének októberben tapasztalt lassulása. A pozitív inflációs kilátások mellett a kedvező globális befektetői környezet és a belföldi befektetők növekvő állampapír-kereslete is segítette a kamat csökkentését. A gazdaság egyensúlyi helyzete azonban továbbra is törékeny, így fennmaradnak a jelenleg kedvező befektetői légkör esetleges megváltozásával összefüggő kockázatok. Mindezek miatt a Monetáris Tanács kamatpolitikáját továbbra is az óvatosság fogja jellemezni.
Novemberben a fogyasztói áremelkedés üteme tovább mérséklődött. A maginfláció csökkenését a stabil árfolyam, az erősödő piaci verseny és a lassuló bérnövekedési ütem segítette. Az infláció csökkenéséhez hozzájárult a monetáris politika hatókörén kívül eső termékek, a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve az üzemanyagok árának mérséklődése is.
Míg az év elejét a versenyszféra bérnövekedési ütemének gyorsulása jellemezte, az év közepén egyértelműen megtört ez a tendencia. Októberben a bruttó bérek növekedési üteme a korábbi hónapokhoz képest jelentős mértékben csökkent. A bérnövekedés lassulása is arra utal, hogy az idei indirektadó-emelések nem vezettek az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez, ami elősegíti a dezinfláció folytatódása szempontjából kedvező környezet kialakulását.
A harmadik negyedéves GDP adatok a növekedés fokozatos lassulását mutatták. A növekedési ütem csökkenését keresleti oldalról a lakossági fogyasztás, kínálati oldalról a vállalati kibocsátás harmadik negyedéves lassulása okozta.
A jelentős mértékű külső egyensúlytalanság és az ország külső eladósodottságának folytatódó növekedése továbbra is a magyar gazdaság növekedését és inflációs pályáját leginkább befolyásoló kockázati tényező. Az infláció csökkenése terén elért eredményeket a gazdaság külső egyensúlytalanságának mérséklésével lehet tartóssá tenni, amihez az államháztartás hiányának számottevő mértékű csökkentésére van szükség. A nemzetközi befektetői környezet továbbra is kedvező, a befektetők kockázatosabb befektetési lehetőségek iránti kereslete historikus összehasonlításban is magas, ami megkönnyíti a magas folyó fizetési mérleg hiány finanszírozását. A kedvező külső környezet esetleges megváltozása azonban tovább súlyosbíthatja az egyensúlyi problémákat.
Figyelembe véve az inflációs kilátásokat és a pénzpiaci tendenciákat, a Monetáris Tanács megítélése szerint a 2005-ös és 2006-os inflációs célok elérését nem veszélyezteti a jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentése. (eBroker)
