Módosítások: több pénz bérekre
Elfogadta az Országgyűlés azt a módosító indítványt, amely szerint plusz 8,4 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez. Az eredetileg beterjesztett költségvetési javaslat szerint a 6 százalékos közalkalmazotti bérnövekedéshez 4,5 százaléknyi hozzájárulást biztosított volna az állam, s 1,5 százalék kigazdálkodása a helyhatóságokra várt. Az elmúlt hetekben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) éles vita folyt az illetménytábla emelésének arányáról: a szakszervezetek a nagyobb emelés mellett foglaltak állást, az önkormányzatok viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy költségvetési pluszforrások nélkül a béremelési kötelezettség ellehetetleníti a településeket. Hosszú vita után kedden az OKÉT kormányzati, szakszervezeti és önkormányzati oldala megegyezett: a jövő évre szóló megállapodás értelmében a közalkalmazotti illetménytábla alapján - tehát garantált módon - január 1-jétől átlagosan 7,5 százalékkal, szeptember 1-jétől pedig további 4,5 százalékkal emelkednek a keresetek.
Az OKÉT-ban született megállapodás alapján a bérek kifizetéséhez az önkormányzatoknak valóban többletforrásra van szükségük. Ezt elismerve a költségvetési módosító indítványok második körös szavazásánál az Országgyűlés döntött a 8,4 milliárd forintos átcsoportosításról - mondta a Világgazdaságnak Jauernik István, az MSZP önkormányzati munkacsoportjának vezetője. A költségvetés fő számait már két héttel ezelőtt elfogadták, a második körös módosító indítványok esetében csak belső átcsoportosításra van lehetőség. A Pénzügyminisztérium eredetileg 25,3 milliárd forintot tervezett a helyi szervezési intézkedésekhez, illetve a létszámcsökkentési döntésekhez kapcsolódó központi hozzájárulásokra. Jövőre várhatóan nem lesz szükség ekkora keretre, ezért ebből veszik el a bérek kifizetéséhez szükséges összeget.
Ugyancsak ebből az előirányzatból csoportosítanak át mintegy 3 milliárd forintot normatív hozzájárulásként a kisebb települések tömegközlekedési feladataira. Ebből a főváros és a megyei jogú városok nem kapnak. A hárommilliárdos keret mellett azonban megmarad az eredetileg tervezett 15 milliárd forint a helyi közforgalmú közlekedés támogatására. Megmarad az a 10 milliárd forintos keret is, amelyet a belterületi közutak burkolatfelújítására vehetnek igénybe a települések. Itt annyi változás van, hogy az elfogadott módosító indítványok rögzítik: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések minden felújításra költött forinthoz nem egy, hanem 1,4 forint állami támogatást kapnak. Számszerűsíti a törvény azt is, hogy a fővárost és a kerületi önkormányzatokat együttesen legalább 4,1 milliárd forint illeti meg.
Többek kezdeményezése ellenére a tervezett 2,5 százalékos zárolás az önkormányzatokra is vonatkozik. A helyben maradó személyi jövedelemadó 17,25 százalékát tartja vissza a központi költségvetés, amíg a zárolást fel nem oldják. Jó hír viszont az önkormányzatoknak, hogy a második körös szavazások során több normatíva esetében is nőtt az egy főre jutó összeg. Jauernik István elmondta: nem többletforrásokat vontak be, hanem a november 15-i létszámadatok alapján újraszámolták a normatívákat. Mivel kiderült, hogy az ellátottak száma csökkent, így ugyanaz az főösszeg kevesebb felé oszlik. Így az első körös módosításokban elfogadottnál is több normatívára számíthatnak a helyhatóságok.
