Nem nő tovább a szürkegazdaság

Az utóbbi években megállt Kelet-Közép-Európa legtöbb országában a szürkegazdaság korábban töretlen térnyerése - derül ki Friedrich Schneider linzi professzor legfrissebb tanulmányából. Régiónk tíz országában 2000/2001 és 2002/2003 között néhány tized százalékponttal mérséklődött az árnyékgazdaság szerepe. Ez azért különösen biztató, mert világszinten az ezredforduló óta is a szürkegazdaság térnyeréséről ad számot a jelentés. Magyarországon jelenleg a GDP valamivel kevesebb mint egynegyedét állítja elő az informális szektor, ami regionális szinten közepes eredménynek számít; Csehországban és Szlovákiában jóval alacsonyabb, ugyanakkor Lengyelországban némileg magasabb ez a mutató.

A világ 145 országában az utóbbi években 34,5-ről 35,2 százalékra nőtt a hatóságok elől eltitkolt tevékenységeknek a hivatalos GDP-hez viszonyított értéke. Ezen belül a legfejlettebb piacgazdaságú országokban a legkisebb az informális szektor: az Egyesült Államokban és Svájcban 10 százalék alatti értékeket mért a linzi professzor. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy nem sokkal ezután a kommunista országok következnek - Kínában például a GDP 13,1 százalékára becsülhető az eltitkolt tevékenységek értéke. Ennél az OECD 16,8 százalékos átlaga is rosszabb eredmény. Latin-Amerikában és Afrikában 40 százalék feletti átlag jellemző.

Friedrich Schneider elsősorban az adóterhek változásait, továbbá a foglalkoztatási helyzet és a készpénzmennyiség alakulását veszi figyelembe modelljében. A szürkegazdaságot a lehető legszűkebben definiálja: sem a bűnözéshez kötődő tevékenységeket (például a kábítószer-kereskedelmet), sem a nem piaci alapon végzett szolgáltatásokat (így a háztartási munkát) nem veszi figyelembe. Ennek megfelelően az általa vizsgált kör azokat a piaci alapú tevékenységeket fedi le, amelyeket az adók és egyéb köz-, illetve a bürokratikus terhek elkerülése érdekében eltitkolnak a magánszemélyek és a vállalkozások.