Német és cseh előretörés

Jelentősen bővült több régi uniós tagállam, illetve májusban csatlakozott új tagország Magyarországra irányuló élelmiszerexportja a tavalyi bázishoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunkhoz eljuttatott adataiból. Az első kilenchavi öszszesítések szerint a korábbi EU15-ökből - 71 százalékkal - a német térhódítás számít legjelentősebbnek, de Nagy-Britannia, Spanyol-, Franciaország, Hollandia és Ausztria is 30-60 százalékos növekedést ért el a magyar piacon.

Megdöbbentő módon több mint tizenháromszorosára szökött a lettországi élelmiszerimport, bár itt a 2003-as bázisadat meglehetősen kicsi, csak 24,3 millió eurós volt. Érdemibb változás, hogy a hagyományos agrárkereskedelmi partnernek számító, egykori CEFTA-országok közül Csehország több mint 200 százalékkal erősítette magyarországi pozícióit. A korábban többször jelentős agrárkereskedelmi CEFTA-konfliktust kirobbantó Lengyelország néhány hónap alatt 38 százalékkal, Szlovákia 35 százalékkal jobb kiviteli eredményt ért el.

A KSH kimutatásai szerint az élelmiszer, az ital és a dohány árufőcsoportban az import 33 százalékkal bővült szeptember végéig, miközben a magyar export csak 2,9 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi szaldó ugyanakkor pozitív maradt, mivel 1,86 milliárd eurós exporttal 1,22 milliárd eurós import állt szemben. Tény azonban, hogy a lényegesen nagyobb dinamikával növekvő behozatal az egyenleg több mint 30 százalékos csökkenéséhez vezetett - állapította meg lapunknak adott írásos válaszában az FVM.

Az import látványos bővülése nem pusztán a májusi csatlakozás közvetlen következménye, mivel a behozatal már az év első három-négy hónapjában is megugrott. Mint lapunk híradásából ismertté vált, a beszállítások az első negyedévben is 30 százalék körüli mértékben nőttek 2003 hasonló időszakához képest. Egyes tej- és vajféleségekből csaknem tízszer, több sertés- és baromfitermékből pedig 3-4-szer nagyobb árumennyiség érkezett az országba (VG, 2004. május 26.).

Termékszinten ugyanakkor a májusi csatlakozás óta nincsenek megbízható információk az adatgyűjtési rendszer megváltozása miatt - tudtuk meg a KSH illetékeseitől. E probléma alapvetően az uniós tagországokkal folytatott kereskedelmet érinti. Ezért a hivatal itt egyelőre nem közöl termékekre bontott külkereskedelmi adatokat, mivel azokért nem tudja vállalni a felelősséget. Így kérdéses, mely árucikkekből milyen mértékben nőtt az import szeptemberig, illetve az uniós taggá válás utáni időszakban.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) adatai szerint az élelmiszer, az ital és a dohány árufőcsoportnál bővebb teljes agrárimport 58 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban - reagált lapunknak Piros László, a szervezet főtitkára. A változások részben azzal magyarázhatók, hogy két hazai dohánygyár is bezárt, ami miatt a cigarettabehozatal élénkült. Lényegesebb ok azonban, hogy az élelmiszeripar és -kereskedelem a belépés után olcsóbb külföldi beszerzési lehetőségeket kutatott fel.

Az Éfosz szerint ma nem önmagában az importbővülés jelent gondot, hanem az, hogy kétes eredetű, silány minőségű, ellenőrizetlen áruk lepik el a magyar élelmiszerpiacot. Így a behozatal irreális versenyfeltételeket teremt a hazai ágazati szereplők számára. Az importnak kedvez az erős forint is, a magas kamatlábak pedig további hátrányt okoznak a 90 százalékban kölcsöntőkével gazdálkodó iparágnak.

A hazai cégek az idén várhatóan ötszázalékos itthoni piacvesztést könyvelnek el, ami azt jelenti, hogy eddigi 90 százalékos részesedésük 85-re csökken - közölte Piros. E tendencia fennmaradása komoly gondokat okozhat, ezért szerinte a 2004-es év vízválasztó lesz. Hozzátette: javíthat a helyzeten, hogy januártól az importáruk nyomonkövethetőségét is dokumentálni kell. Az előrelépéshez azonban a hatósági fellépést is fokozni szükséges. Meg kell követelni, hogy a kereskedők az importnál is minősített beszállítókat "mutassanak fel", a termékek pedig feleljenek meg az élelmiszer-törvényi előírásoknak. Ha a kereskedők is önmérsékletet tanúsítanak, az import hosszú távon nem jelenthet érdemi versenyképességi problémát a magyar cégeknek - szögezte le a főtitkár.