Német vita az aranyeladásról
Nem számíthat a Bundesbank aranyeladására Hans Eichel német pénzügyminiszter, akinek pedig nagy szüksége volna a bevételre a költségvetés hiányának csökkentése céljából. A miniszter abban reménykedett, hogy a jegybank 120 tonna aranyat ad el, és ebből egymilliárd eurót nyereségének javítására fordít - írja elemző cikkében a Handelsblatt.
Tizenöt európai jegybank korábbi megállapodása szerint az aranykészletekből évente legfeljebb 500 tonnát adhatnak el. Ebből 120 esik a Bundesbankra, amelynek aranykészlete 3440 tonna. A bank azonban most közölte, hogy jövőre csak 8 tonna aranyat ad el a pénzügyminisztériumnak, annak rendszeres aranyérmeprogramja számára. A szövetségi központi bank a 2004 szeptemberétől 2005 augusztusáig érvényes eladási kontingenséből fennmaradó 112 tonnát más központi bankoktól átvett arannyal teljesíti. Így elmarad a bank értéknövekedésből származó nyereségének a költségvetésbe való, törvény szerint átutalása az államadósság csökkentése céljából.
Az aranytartalékra a jegybanknak nincs szüksége - állapítja meg a Handelsblatt, és hozzáteszi: csak akkor igaz Axel Weber Bundesbank-elnök érvelése, hogy az arany értékének növekedését a dollárkészlet értékcsökkenésének ellensúlyozására kell fordítani, ha az átutalandó nyereség minimalizálását feltétlen parancsként értelmezzük. Az eredmény az, hogy az állam kamatot fizet az adósságért, míg a bank szilárdan ül az aranykészletén, hangsúlyozzák a szakértők.
Weber hivatalba lépésekor hangsúlyozta, az aranyeladásból származó nyereség felhasználásáról nem a bank, hanem a parlament határoz. Mostani döntésével ezt a lehetőséget elvonta a nép képviselőitől - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Weber elődje még kutatástámogatási alapot akart képezni a nyereségből.
