Bár jövőre számos kisebb könnyítést tartalmaznak az adótörvények a társasági adóra vonatkozóan, az állam az ideit több mint 35 milliárd forinttal meghaladó bevételre számít e tételből 2005-ben. Amíg a Pénzügyminisztérium legfrissebb prognózisában az idén 431,9 milliárd forint bevétellel számol ebből az adónemből, addig jövőre 467,8 milliárd forint szerepel ezen a soron. Az emelkedés megegyezik a 4 százalékosra előrejelzett GDP-dinamikával, azaz a tárca úgy véli, a könnyítések bevételkiesést eredményező hatását az emelkedő profitok ellensúlyozzák majd.

A legnagyobb hatású teherkönnyítés, hogy a helyi iparűzési adó immár 50 százalékát lehet levonni a társaságiadó-alapból - szemben az idei 25 százalékkal. Ez közel 6 milliárd forinttal kisebb befizetést eredményez, véli a PM. A 2002 után vásárolt, előállított új gépekre, berendezésekre, a kísérleti fejlesztésre - a tavaly és az idén alkalmazott szabályhoz hasonlóan - jövőre is le lehet írni 50 százalékos értékcsökkenést - ez várhatóan közel 2 milliárd forint társaságiadóbevétel-megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.

Prioritást élvez a kutatás-fejlesztés: az e célt szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez előírt értékhatár ugyanis érezhetően, a jelenlegi egymilliárd forintról a tizedére mérséklődik. Ezzel egyidejűleg pedig megszűnik az eddig érvényben lévő létszámnövelési feltétel. A Pénzügyminisztérium egyik tájékoztató anyaga szerint a kutatási és információtechnológiai vállalkozások számára a legnagyobb segítség az élőmunkaterhek csökkentése, ezért született az a képviselők által zöld utat kapott javaslat, melynek értelmében a kutatási, valamint a szoftverfejlesztési tevékenységet folytató munkavállalók bérének 10 százaléka a társasági adóból négy év alatt egyenlő részletekben adókedvezményként igénybe vehető. Úgy számolnak a tárca szakemberei, ez 1,3 milliárd forint tehercsökkenést jelent az érintett cégek számára.

Jövőre a fejlesztési adókedvezményt az ideinél könnyebb feltételekkel vehetik igénybe a kis- és közepes vállalkozások. A munkahelyteremtő beruházásoknál a kkv-k a jelenleg érvényes létszámnövelési limitek felétől élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ezeken felül a kkv-k levonhatják az adóalapból a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költségeiket. A mikrovállalkozások pedig munkahelyteremtés esetén a felvett személyek számának és az 57 ezer forintos minimálbér évesített összegével mérsékelhetik az adózás előtti eredményüket, de a tehercsökkenés hatása minimális. Érdemes megjegyezni, hogy a két évre tervezett, bankadóként elhíresült új adófajta mintegy 6 milliárd forintnyi társaságiadóbevétel-kiesést okoz, ugyanis az érintett vállalkozások adózás előtti eredménye csökkenthető a befizetett különadóval.